Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Fehér Zoltán: Annak a kincsnek valami jele van. A szanki és móricgáti kincsszerzés hiedelemkör elemzése
396 Fehér Zoltán találtak fM. Csontos Béni) Gazdagságot eredményező sikeres kincsásásról élménymonda azért sem kerülhetett elő, mert annak elbeszélését a hiedelemkor szabályai, valamint a közösség szociális érzékenysége is tiltotta. (A munka nélkül szerzett vagyon, még ha nem is tapadt hozzá bűn, kiválthatta a közösségben az irigykedést, sőt akár a kiközösítést is.) Olyan próbálkozásokról viszont meséltek élménymondát, amikor nem arany, hanem más számukra értéktelen, vagy kis értékű régészeti anyag került elő. (Rézcsövek, puskák, lócsontváz, faragott kövek.) Az megtörtént az én nagyszüleimnek a családi állapotába... Két dűlőbe vót a főd. Oszt azon vót egy nagy part, oszt akkor aztat szántották, vetötték. Akkor aztán, mikor az én nagybátyám szántott, mikor ment a ló föl a partra az ékévé, akkó leszakadt abba a partba, úgy hogy a lova eltűnt. Hát mit csináltak? Hát akkor azt mondták: Hát itt pénz van! Elkezdték ásni a partot. Aztán talátak benne olyan sok-sok olyan ilyesmi hosszú olyan rézcsövet. Nem cső vót az, hanem olyan vesszőféle, de ilyen únyi vastagok vótak. Meg puskák, meg ló, meg mindent talátak ott a partba... De nagyon jó köllött ám gondókozni, hogy semmi rosszat nem szabad gondóni vagy mondani, hogy a pénz meglegyen. Mer hogyha odaérnek a pénzhő, akkó elmén a pénz. Elmén elűlük, hogy ha káromkodnak, vagy valami rosszat gondónak. (Mikor kellett kivenni?) Úgy gondolom, hogy este. (Sz. Gál József) A szöveg eleje műfajilag akár igaz történet is lehetne, ám az ilyen szokatlan szituácóba kerülő régi szanki ember azonnal tudta, hogy a kincsszerzés lehetősége nyílt meg számára a beszakadó földdel. Szövegünk végén aztán egy tudatos (bár itt nem részletezett) kincsásás leírása kezdődött, (az igaz történet átvált kincsmondává) amelynek néhány előírását és tilalmát megtaláljuk. (Jól kell gondolkozni, este kell ásni, hallgatni kell, tilos káromkodni.) A következő, szinte hiedelemközléssé zsugorodott hiedelemmonda-töredék is őrzi a hiedelemkor egyik ele-mét.(Az elásott arany hét évenként lángol.)/lz ökrökfeszegették a fődet. Onnan húztak ki egy fazekat. Kék színű fazék vót. Minden hét esztendőbe tisztította magát az arany. (M. Bezsenyi Pál) A Forczek Zoltán által közölt5 Szánk környéki régészeti leleteknél nyilván jóval több ember úgy járt, mint azok, amelyekről az idézett szövegek szólnak. Ezeknek véletlen előkerülése az évszázadok során megerősítette és ébren tartotta a kincsszerzés hiedelemkörét. Szántottak. Megakadt az eke. Pince vót. Faragott köveket talátak. Itt is van belűlük egypár a tanyába (M. Bezsenyi Pál). Még a sikertelen és véletlen kincsszerzésről szóló szövegekből is gyanítható, hogy a próbálkozók az előírásoknak megfelelően jártak el, hiszen a falu kollektív tudata számtalan kincsmondát őriz. Természetes, hogy ezekről a sikeres és sikertelen kincsásásokról a gyűjtő csak az adatközlők szavaiból, másodlagos (természetes nyelvi) formákon keresztül6 értesült, személyesen nem vehetett részt egy ilyen akcióban. A kincsszerzés szokáseseményéről szóló hiedelemszövegeket elemzésünk során jólformált mondatnaktekmtjük.1 Tudatos és véletlen kincsszerzés A kincsszerzés gyakorlatát és a körülötte kialakuló hiedelemkört a természetes emberi egyéni boldogulás vágya tartotta fönn évszázadokig. A kincs megszerzése tudatos szervezőmunkát, alapos előkészületet igényelt. Egy sikertelen próbálkozás elmondásakor az adatközlő megjegyezte: Pedig irgalmatlan nagy összefogással vótak. (M. Réczi Istvánná) Azokban a történetekben, ahol arról van szó, hogy csoportosan végzik a kincsásást, kimondatlanul szintén ott van az ezt megelőző szervezés, amelynek során nyilván számbavették a betartandó előírásokat és tilalmakat. Ennek ellenére szinte véletlenül, spontán módon is, akadhatott szerencséjük, hiszen egy- egy falubeli ember hirtelen meggazdagodását is véletlen kincsleletnek tartották. Ezekben a mondákban a kincsszerzés hiedelemkömek csak néhány eleme található meg. (A kiemelés időpontja, helye, titkolózás, vasláda, fazék.) A kutya által kikapart kincslelet története viszont
