Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Fehér Zoltán: Annak a kincsnek valami jele van. A szanki és móricgáti kincsszerzés hiedelemkör elemzése
HALASI MÚZEUM 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára 395 Annak a kincsnek valami jele van A szanki és móricgáti kincsszerzés hiedelemkor elemzése' Fehér Zoltán 1965-ben Szánk és Móricgát néphitének gyűjtése során 40 adatot jegyeztünk le a kincsszerzés témakörében. Ehhez még további 2 adatot kapcsolhatunk, így összesen 42 szöveg alapján végezhetjük elemzésünket. A kincsszerzéshez fűződő hiedelmeket Pócs Éva az önálló mágia kategóriájába sorolja, ahol a szituációt is a mágikus gyakorlat teremti. Az idetartozó mágikus eljárások tehát nem a minennapi élet céljait szolgálják, nem is kritikus helyzetben viszik véghez őket, és végül nem is föltétlen jeles naphoz, alkalomhoz kapcsolódnak. (Néha igen.) Ez a hiedelemalapú szokáscselekmény ottjelenikmeg, ahol a cél racionális úton nem, vagy kevésbé biztosítható. Ha vannak a folklórban nemekhez köthető műfajok, akkor a kincsszerzés hiedelemkörét ezek közé lehet sorolni, hiszen 27 adatközlőnkből 20 férfi, 7 nő, az itt elemzett 42 adatból 28-at férfiak meséltek el, s csak 14-et asszonyok. Azért is van ez így, mert a kincsszerzést (míg ez a gyakorlat élt) mindig férfiak végezték.2 A kincs A kincs vándorláskori török jövevényszavunk.3 Azt a leginkább nemesfémből készült pénz, ékszer, és dísz- valamint használati tárgyak összességét jelentette, amely biztosította tulajdonosának jólétét, gazdagságát. Értékét ritkasága, nehezen megszerezhetősége is növelte. Részét képezte az ingóságokból és ingatlanokból álló marhának nevezett vagyonnak. Előnyére szolgált, hogy viszonylag kis helyen elfért, könnyen mozdítható és elrejthető volt. Ezért mondta a kanizsai nagy szaladást idéző mondánkban a kincs elrejtője: Figyeljék meg, hogy, hol fog kihajtani (a kincs fölé jelnek helyezett szőlővenyige), mer aki megtalálja a helyét, annak a hetedízen való rokonsága is gazdag leszjM. Eszik Pálné) A kincs szövegeinkben legtöbbször az arany, ritkábban a pénz szinonimája. Az arany mint a legtisztább fém, a Hoppál Mihály-féle Jelképtár szerint az örökké mozgó életet adó nap, az örökkévalóság szimbóluma. Szakrális jellege van. Nem csoda, hogy a történelem folyamán a napkultuszokban fontos szerepet kapott. Talán ezzel magyarázható, hogy tiszta lélekkel szabad csak hozzá közelíteni. {Jól kell gondolkozni.) A kincsszerzés eleven gyakorlata Bár gyűjtéseim során elég sok kincsmondát illetve kinccsel kapcsolatos hiedelmet gyűjtöttem4 az 1960-as, '70-es években, olyan adatközlő csak elvétve akadt, aki maga is próbálkozott a hagyományos kincsásással. Az efféle élménymondában elmesélt történetet hitelesnek, valóban megtörténtnek kell elfogadnunk. Mink is ástunk a bugaci erdőbe egy galagonya bokor aljába - mesélte a móricgáti Bezsenyi Pál, aki a sokat emlegetett kiskunsági betyár, Dönti, elásott kincseit akarta megszerezni... de nem találtunk semmit... valaki más kivette. A kincsásás egy-két emberöltővel korábbi eleven gyakorlatát szintén sikertelen kísérletekről szóló élménytörténetek (mondák) őrzik, miként azt az efféle megjegyzések tanúsítják: az én apám idejibe - harminc-negyven éves lehetett... Elkezdtek ásni, az apám a sógoraival, de a világon semmit se
