Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Füvessy Anikó: Újabb adatok egy stílusban azonosítható kiskunhalasi nyereggyártó műhelyről
388 Füvessy Anikó Ugyanennek a műhelynek, s nagy valószínűséggel azonos mesternek a munkája a Mező- gazdasági Múzeum egyik fanyerge, mely az 1809-es darab díszítményének szinte minden elemét magán hordozza.15 Leírókartonja szerint utolsó tulajdonosa az eladó, Gulyás János apósa, aki kiskunfélegyházi gulyás volt, s 1890-1966 között élt. Ezen a nyergen a kétfejű sas testarányai már kissé megnagyobbodtak, így lábán a karmokat már nem sikerült a készítőnek kialakítani. Eredeti tulajdonosa Cs.A., melyet domború faragással a készítési idejéhez hasonlóan -1840 - szintén jelzett az első és a hátsó kápakanál alján. Az első kápafejen leveles kettőságon kinyílt virágtányér, melyet vízszintes vonal választ el az 1809-es nyereg monogramos oldalán már alkalmazott faragás alsó felétől. Az első kápán ezen a darabon is domború levélsor fut végig, melynek méretarányai a sashoz hasonlóan némileg megnövekedtek. A kecskeméti múzeumban is található egy kétfejű sasos fanyereg, mely kevésbé kopottnak, éppen ezért kidolgozottabbnak tűnik a Déri Múzeum példányánál. Több, Kiskunhalashoz köthető nyereghez hasonlóan első kápafején csak beütött mintasor van, mely a kápafej formájához igazodva stilizált virágot jelenít meg (6. kép). A hátsó kápafejen található sas faroktollai ugyan hasonló kialakításúak, mint a Déri Múzeum nyergéé, de keskenyebbek, hosszabbak, így arányosabbak is (7. kép). A kápákat két sorban kifordított félkörök szegélyezik, az íveket csillagban végződő pontsorok választják el.16 Az elemzett nyergektől kivitelezésben, szerkesztési rajzban és a faragványok elhelyezésében is jelentősen eltér a zirci múzeum kétfejű sasos példánya. Ez a darab a legkimunkáltabb, de az ornamentika még végső helyét nem találta meg. Mindez arra utal, hogy egy korai, talán XVIII. század végi darabbal állunk szemben.w A sas legszebb rajzolatban ezen a nyergen szerepel, de nem a hátsó kápafej felső oldalán, hanem az első kanál alsó oldalán díszük. Kitárt számytollai élethűek, fejei közt még felismerhető a korona. Testét és farkát borító tollazatát sűrű, hullámvonalas beütéssel alakította ki a nyerges. A madárkompozíciót vésett vonalpár között beütött rozmaringsor övezi, mely a kápakanalak szegélyezésének állandósult motívuma. A keret alsó két sarkában háromágú szíklevél, mely a későbbi példányokon már szívként jelenik meg (8 kép). A nyerget készíttetője bőrbevonattal rendelhette meg, mert a kápák felülnézetben teljesen dísztelenek, míg aljukat beütött mintázattal gondosan díszítették. A hátsó kápafej előlapján igényes virágkompozíció, mely dúsan erezett levelek között kinyílt virágtányér (9. kép). A kiskunhalasi múzeumban egy pénzérmére emlékeztető kialakításban találunk egy kétfejű sasos fanyerget. A sas itt az első kápa felső oldalán található, s mint utaltunk rá, más előkép alapján készült. Kápájának belső oldalán beütött évszám: 1831 utal a pontos készítési időre. A hátsó kápa alján a beütött KKH betűk a készítés helyét jelzik. A hátsó kápa belső oldalán ruszti- kusabb kiképzésben félkörökből kialakított szegélyezés, mely némileg a zirci múzeum XVIII. század végére tehető sasos nyergének szegélymotívumára emlékeztet. (10-11. kép).18 1830-tól a birodalmi címeres nyergek mellett az országcimeresek is megjelennek. Gyűjteményeinkben három ilyen példány található, mindhárom datált, s egyéb, a korábban bemutatottakhoz hasonló díszítményeik jelzik, hogy szintén kiskunhalasi készítmények. Azonos műhely és azonos mester munkájaként az ország három különböző múzeumában őrzik. A legkorábbi a zirci példány, melyen első kápafejet nem alakítottak ki.19 A kápák felső oldala teljesen dísztelen, csupán a hátsó kápafej kapott gazdagabb domború díszítést, melyen vésett vonalak közti rozmaringsor keretezi a címerpajzsot. A pajzs tetején virágszerü ábrázolásban a stilizált korona. Két oldalán a monogram: K.B. (12. kép). A nyerges a hátsó kápa alsó oldalának díszítésére nagyobb gondot fordított. Itt a kápafejet hátukkal egymáshoz érő beütött félkörívek veszik körül, a kápafej alján három ágra váló, csillagokban végződő beütött vonal. A kápákat alulról vésett vonal szegélyez, ezen egymással érintkező félkörök. Beütött csillagdíszes évszáma: 1830 (13. kép). A másik két darabon a címer mellett már az évszám játssza a kiemelkedő szerepet. Ezek kiemelése olyan feltételezésre is
