Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Hári Gyula: Kiskunhalasi ragadványnevek
378 Hári Gyula Némelyik név feltehetően német eredetű szóra vezethető vissza. A Prikli ~ Pritdi összevethető a német Prickel 'tüske', prick(e)lig 'szúrós' lexémákkal. A Smorc ~ Smolc név esetleg a német schmoren 'izzad' igéhez kapcsolható. A Bite talán a német Bitte 'kérés' szóval függhet össze. Amennyiben így van, felvethető, hogy szavajárási névként alakult ki. A ragadványnevek is - csakúgy mint a szókincs más elemei - gyakran válnak állandósult szókapcsolatok alkotórészeivé. A tulajdonnevek egyébként is gyakoriak a frazeologizmu- sokban. Az állandósult szókapcsolatok műhelyei a helyi nyelvváltozatok. Közülük némelyik nagyobb ismertségre tesz szert, akár országossá, a nyelvterület jelentősebb hányadára kiterjedővé válik használata. Többségük azonban - melyeket az átlagos beszélők már kevésbé ismernek - megmarad a szükebb pátria, a helyi nyelvjárás beszélőinek körében. Állandósult, kifejező alakjukkal és meghatározott, a közösség által ismert jelentésükkel a szókincs egyedi színfoltjait jelentik, hiszen korlátozott földrajzi hatáskörű szókészleti egységek. A halasi népnyelvben ilyen a következő szóláshasonlat: Ég, mint a Kullogó szalmája. Jelentése: 'nagyon ég, hevesen lángol'. Ezzel bizton bővíthetők O. Nagy Gábor frazeológiai szótárának tulajdonnevet tartalmazó elemei (vö. MAYER KLÁRA IRÉN 1984.) A fejezet összegzéseként elmondható, hogy a tájszókészlet körének, jelentésének pontosítása, tisztázása egy majdan elkészülő táj szótár feladata lesz. 7. A ragadványnevek szerkezete. A hivatalos névhasználatban a háromelemű névformák a leggyakoribbak; ezek RVK vagy VRK névszerkezetet mutatnak12. Az RVK szerkezet jóval ritkább (a CÍMTÁRneveinek például 13 %-átjellemzi, példának okáért: Kappan-Tóth, Miklós- Balogh), nyilván annak terjedése az írott források névsorainak betűrendjét felborította volna. A VRK szerkezet biztosította az eredeti családnév alapján való besorolhatóság lehetőségét, a keresztnév hátul állásával pedig növelte a családnév-ragadványnév kapcsolat összetett családnévként való értelmezhetőségét. A ragadványnévi elemek felismerhetőségét jelzi, hogy írott formájukban gyakran csak rövidítve, kezdőbetűjükkel állnak. Feloldásuk azonban elavulásukkal, több generáció múltán számos esetben nem lehetséges (így a SZAKÁL AURÉL által gyűjtött névanyag rövidítéseinek egy jelentős hányadánál). A közösség számára már feloldhatatlan rövidítések újraértelmesítésére is akad példa: Szabó V. István ragadványnévi elemrövidítését (talán a Vörös ~ Veres családnévi eredetű ragadványnévről lehet szó) feloldva említőnévként a Vécé Pista név terjedt el. A népi névhasználatra más névszerkezetek jellemzőek. Az írott VRK felépítés helyett tipikus az RK vagy RB névforma: Kovács Pity ke Mária —» Pity ke Mária, Abrahám Furus András —> Furus Bandi, Nagy Tyúkos Sándor (—> Tyúkos Nagy Sándor) -» Tyúkos Sanyi, Simon Prikli/Pritdi Rudolf —» Prikli/Priuli Rudi. (Ezekben az esetekben a nyíl nem a szerkezeti változások irányát jelzi, hiszen a népi névforma párhuzamos elnevezéseknél időben megelőzi a hivatalos változatot.) Ugyancsak a szóbeli névhasználattal párosítható a már említett R és RR névforma is. Baranyi, Bibliáék, Kullogó, Vodér Postás. De különösen a névasszociációval keletkezett neveknél: Germán (< Németh családnév), Kapros, Szamóca (< Szeder családnév). A ragadványneves formákat szóban gyakran családok meghatározására is használják. Ilyenkor a keresztnévi elem elmarad a névből, a hivatalos formához viszonyítva pedig VR sorrend helyett megnövekszik az RV szerkezet jelentősége: az írott Gáspár-Cupakos a szóbeli említésben Cupakos Gáspárrá, Harnóci-Lisz.tes Lisztes Harnócivá, Pintér-Tejes Tejes Pintérré stb. válik. A hivatalos névformák, névszerkezetek visszahatnak a szóbeli használatra is. Ez leginkább az írott rövidítések említőnevekbe történő behatolásán érhető tetten, ami a ragadványnév-használat fontos társadalmi szerepére utal: Király Gye Kálmán, Elő Géék (mint összefoglaló név), Pe'Szabó, Ácsai Véstb.
