Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Hári Gyula: Kiskunhalasi ragadványnevek
Kiskunhalasi ragadványnevek 379 A ragadványnevek életük során változhatnak. A többelemű név újabb ragadványnévi elemmel bővülhet a hivatalos használatban: Nagy Szennyes —> Nagy Varga Szennyes. Eltérő szerkezeti típusokkal nevezhetik meg ugyanazt a családot. A Paor családdal kapcsolatban használt, szóban feltehetően önállóan alkalmazott Smolc ~ Smorc ragadványnév (a hivatalos változatban mindenképpen Paor Smolc volt a formája) később, az eredeti ragadványnév motivációjának már több generációval ezelőtt történt elhomályosulásával egy újabb ragadványnévi elemmel bővült (Piszkos Smolc), az írott név hatására pedig kialakult egy másik változata is: Pajor Es ~ Paor Es. 8. Az elnevezők és az elnevezettek viszonya a nevekhez. Annak ellenére (s amellet), hogy gyakran több nemzedéken átöröklött nevekről van szó, a névviselők részéről a megkülönböztető szerepű ragadványnevekhez való viszonyulásukat gyakran az elutasítás jellemzi, pedig általában nincsenek tisztában a név motivációjával. A Pupi ragadványnevet nyerő egykori jánoshalmi kisbíró unokái „lehúzatták a Pét a nevükből”. A Tepszi, Fanda, Gyenge ragadványneveket viselők számára nem kelt bizalmat az a személy, aki szerzett nevüket megemlíti előttük. 9. Összegzés. A kiskunhalasi ragadványnevek egyedi jegyeit szerkezeti típusaik, funkcióik megoszlásán túl részben öröklődésük kiemelt szerepe adja. A halasi ragadványnevek állományának tekintélyes része hosszú múltra tekinthet vissza. Ezzel s más részszempontokkal kapcsolatban újabb kérdéseket lehet megfogalmazni. Mélyrehatóbb, 19. századi forrásokat is feldolgozó kutatás igazolhatná, hogy a 20. századi és mai ragadványnevek mekkora hányada nyúlik vissza eredetében több mint négy generációra. E témakörben a további kutatásokat a ragadványnevek és családnevek kapcsolatának írott források alapján történő felfejtésében lehetne kijelölni, ezzel összefüggésben a névadási motivációkról is többet megtudhatnánk. A szóbeli névhasználat vizsgálata pedig átfogóbb képet nyújthatna arról, hogy a nevek jelentős mérvű öröklődése ellenére mivel magyarázható a ragadványnevekkel szemben jellemző elutasítás. Adattár Az adattár a két hivatalos névformákat tartalmazó forrás és a szóbeli gyűjtés ragadványnévi elemeit tartalmazza. A vastagon szedett kettős nevek esetében nem sikerült megállapítani - kellő támpont hiányában -, hogy melyik közülük a ragadványnév. A nevek után zárójelben jelzem, amennyiben több családnévvel is előfordulnak. A (kérdőjellel megjelölt) fel nem oldható rövidítések után megadtam, hogy mely családnévvel együtt fordultak elő a forrásokban. Az egyelemű névként felfogott vagy már fel nem ismert ragadványnévi elemet tartalmazó személyneveknél a család- és ragadványnevet is megadtam, és utaltam a szerkezeti-funkcionális elho- mályosulás tényére. A forrásokra a következő rövidítések utalnak: 11 = SZAKÁL AURÉL gyűjteményéből származó hivatalos névforma 12 = A CÍMTÁRban megtalálható névalak Sz = szóbeli használatú név
