Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Hári Gyula: Kiskunhalasi ragadványnevek
376 Hári Gyula alkalmazásának nincs ekkora jelentősége. ÖRDÖG FERENC 1966-ban végzett anyaggyűjtése során mintegy 47 000 személy nevét vizsgálta meg, és csak 432 hivatalos névformában regisztrált ragadványnévi elemet (közülük 270 volt olyan, amely a szóbeli használatból került az írott névformába). ÖRDÖG kutatásai alapján Zala megye két kistáján a ragadványnevek hivatalos alkalmazása a személynevek 1 %-át sem jellemzi (ÖRDÖG 1973. 75-79.). A rábaközi Rá- baszentandráson az olyan szóbeli nevek (említőnevek) száma, amelyek ragadványnévi elemet tartalmaznak, meghaladja a vizsgált népesség számát (vő. BALÁZS 1982. 36-55.), az írott neveknek viszont csupán 4 %-ában jelenik meg ragadványnév (i. m. 64.). M. PERGE MÁRIA négy Heves megyei település személynévrendszerét vizsgálta. A ragadványnevek szóbeli használata településenként változó: a lakosság 40-65 %-a visel ragadványnevet. A megkülönböztető funkciójú névelemek a hivatalos használatban is megjelennek - eltérő mértékben. Balatonban a névviselők 20 %-ának, Mikófalván viszont minden második embernek ragadványnévi elem egészíti ki a hivatalos nevét (M. PERGE 1993.41-42.). Mindezek alapján az 1930-as évek kiskunhalasi hivatalos névhasználatáról azt mondhatjuk, hogy benne a ragadványnevek szerepe nem jelentéktelen, noha több területen (későbbi időmetszetben) ennél is nagyobb mértékben alkalmazzák a ragadvány névelemeket. A név nem keresztnévi részei közül a névhasználó közösség nem minden esetben ismeri fel a ragadványnévi eredetűt. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a ragadványnév valamely egyébként is gyakori vagy a településen élő családnévből származik (például: Kádár-Németh, Kertész-Farkas). A névhasználat másik árnyalatát jelenti az, mikor az eredetileg ragadványnév és családnév (RV) felépítésű nevet összetett családnévnek értelmezik; a ragadványnévi jelleg elhomályosult (Juhász-Dóra)1. A 20. század eleji állapothoz képest ma, száz esztendővel később a ragadványnevek szerkezete is változást mutat. Egyes névalakoknál a korábban még világosan elkülönített ragadványnév mára az állandó családnév része lett: nem ragadványnév és családnév kapcsolataként, hanem egyelemű családnévként fogják fel (pl. Nagy-Apáti, Nagy- Kálozi, Nagy-Sarkadi). Egyes esetekben az írásbeli használat arról tanúskodik, hogy a ma ra- gadványnévinek vélt elem volt az adott család eredeti családneve. (Babenyecz-Csonka: a 19-20. század fordulóján a Babenyecz Cs. írásváltozat mutat erre.) A ragadványneveknek szóbeli használatukban önálló, családnévpótló szerepük is általános: R, RK felépítésű névalakok állhatnak említőnévként (Fardáné, Kullogó; Mézes Károly, Gama Lajos). Ilyen formájukban kerültek bele helynevekbe is azok névrészeit alkotva: Buhin- malom, Kullogó-fődek. Mivel a szóbeli és hivatalos névhasználatban egyaránt jelenlevő ragadványnevek eredetét a népi alkalmazásban kell keresnünk, s ezek a helynevek is a népi névhasználatot tükrözik, ezért az egyértelműen identifikáló R (és RK/RB) felépítésű neveket elsődlegesnek tarthatjuk a VR (esetleg RV) alakúakkal ellentétben (az említett két név esetében ilyen másodlagos szóbeli név: a Németh-Buhin és a Szalai-Kullogó), valamint a hivatalos névhasználat háromelemű megoldásával szemben8. Az egyelemű név a név egy személyhez köthető születésének pillanatát tükrözi, a két- vagy többelemű nevek a családnevekhez kapcsolódó ragadványnevek szerkezetét jellemzik. A szóbeli névhasználat egyelemű neveinek zöme újnak tekinthető, nem nyúlik vissza egy korábbi generációra (de: Kullogó)9; hangulati tartalmuk is könnyebben tisztázható, általában nem közömbös, hanem kifejezetten becéző (gúnyolódó) célzatú (Szamóca, Fösvény). A családi RV(K), VR(K) szerkezetű nevek a szóbeli használatban az RK/RB alak mellett RR változatban is megjelölhetnek valamely személyt (Kovács Vodér István ? Vodér Postás). 6 * 6. A ragadványnevek nyelvi alkata. A személynevekben és különösen a vizsgálat témájául választott ragadványnevekben - a szókészlet mint nyelvi részrendszer egyik csoportjában -
