Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Hári Gyula: Kiskunhalasi ragadványnevek
Kiskunhalasi ragadványnevek 375 családnév mellé. így az ismeretlen eredetű nevek köre a legterjedelmesebb. Feltehetően mindegyik típus állománya bővíthető közülük (például I.: Cupakos, Darabos, Gyenge, Vodér; II.: Csatrang, Galiba, Kullogó, Mókher; III.: Biblia, Kánisz, Pipás; IV. a csak írott formában fennmaradt nevek közül: Felszegi; V: Cserző, Furus, Kádár, Pallér, Tejes, lyúkos, Vajas; VI.: Abonyi, Kötönyi, Ölvedi, Sarkadi), de az indítékok ismeretének hiányában általában több névadási motiváció is elképzelhető egy-egy névvel kapcsolatban. Ezért a további csoportosításnak nincsen megbízható érvénye, hiszen példának okáért az Abrahám ragadványnév lehet kereszt- névi vagy családnévi eredetű is, az Andóci utalhat származási helyre (Andocs ~ Andacs '[egykori] helységek Bihar, Nyitra és Somogy megyében'), a Cifra kifejezhet tulajdonságot, de ugyancsak családnévből is veheti eredetét. Az elemzést a besorolt 1S név kivételével ilyen módon lehetne folytatni, és legalább minden második ragadványnévnél megállapítható - a valós motivációt nem ismerve -, hogy családnévvel állhat kapcsolatban. A névrészként - akár családnévben, akár a származási helyre utaló helynévből képzett melléknévben - helységnevet tartalmazó ragadványnevek közvetlenül vagy közvetetten utalhatnak a város lakosságát alkotó népesség egyes csoportjainak származási helyére, betelepülésük kiindulópontjaira. Bár ezek a motiváció ismeretének hiányában általában meglehetősen áttételes utalások, de érdemes megemlíteni néhány ilyen irányt. Az ismert indítékúját/ ragadványnév a város újkori benépesítésében, a mai népesség kialakításában el nem hanyagolható szereppel bíró jászsági telepesekre mutat (< Jászapáti) (vö. H. TÓTH 2004.5 passim, főként 1415., SZABÓ 1990. 134.). Az -i képzővel alakult család- vagy ragadványnevek közül például a következőkben ismerhetők fel helységnevek: Abonyi (Heves, Pest vm.), Bocsai (Nagykunság, Pest vármegye)6, Ceglédi (Pest vm.), Csécsi (Abaúj, Borsod, Zemplén vm.), Dudali (? <Dudar, Veszprém vm.), Hörcsögi {Kis- és Nagykörösök, Fejér vm.), Jankai (Bihar, Veszprém vm.), Kajdacsi ~ Kajdocsi (Tolna vm. ), Kálozi (Fejér vm.), Kötönyi (Pest), Monori (Békés, Pest vm.), Ölvedi (Békés, Hont, Trencsén, Esztergom vm.), Ricsányi (Verőce vm.), Rumi (Vas vm.), Sarkadi (Bereg, Bihar, Somogy, Zemplén), Soponya (Fejér), Tömörényi (? < Temerini) (Bács vm.), Uszodi (Pest vm.). Természetesen ezeknek a helynévi utalásoknak a településtörténeti igazolóereje Kiskunhalas újkori népességét illetően önmagukban csekély, de a személynévanyag további vizsgálata, és a népiségtörténet szempontjából lényeges más források, forráscsoportok vallomása talán megvilágíthatja a halasi személynevekhez való kapcsolódásukat. Érdekes szóföldrajzi értékű lehet, bár önmagában szintén nem bizonyító erejű a Bubin ragadványnév, melynek közszói alapja tájszóként nem él a Kiskunságban, viszont a Dunántúl középső és keleti részén általában már elhomályosult közszói jelentéssel helynevek földrajzi köznévi elemeként 'gyommal, bozóttal, sarjerdővel benőtt völgy'jelentésben gyakori (vö. Bujin-vőgy SMF 33/293.; Buhin-vőgy PÁPAI JÁRÁS \5/\13.-Buhén AJKAI JÁRÁS 31/33; Bubin TMF 22/73.; Bohin- völgy [Kincsesbánya 208.], Buhin-völgy [Magyaralmás 275.], Bubin [Csókakő 120.] MÓRI JÁRÁS; stb.). 5 5. A ragadványnevek használata. A CÍMTÁR 3717 személynevet regisztrál (mint említettem ezek kevesebb személyt jelölhetnek), közülük 697 (18,75 %-uk) ragadványnévi elemet magába foglaló névalak. Mivel a ragadványnév-használatra történeti síkon csak az írásos adatok szolgáltathatnak információt, a múltra nézve - statisztikai módszerekkel, az összehasonlítás céljával - egyedül a hivatalos névhasználatot vizsgálhatjuk. Kalotaszegen például, B. GERGELY PIROSKA kutatásai szerint a magyar lakosságnak legalább 70 %-a visel népi szinten valamilyen ragadványnevet, ezeknek 41-43 %-át használják fel megnevezésre hivatalos nyelvi helyzetekben: vagyis a népesség mintegy 30 %-ának hivatalos neve ragadvány névelemmel alakult (B. GERGELY 1977. 56., 62.). Göcsej és Hetés területén a ragadványnevek hivatalos
