Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Szalai Sándor: Régészeti adatok a kiskunhalasi újságokban 1883-1940
Régészeti adatok a kiskunhalasi újságokban 1883-1940 33 az új temetőnek a Dobó telep melletti sarkán sírgödröket ásott, régi emberi maradványok kerültek ki ásója alól, melyek rég pihenhettek már a föld alatt, mivel az enyészet nagyon megviselte őket. A koporsókfedelei erős kovácsoltvas pántokra záródtak, s több ilyen elrozsdásodott vasra talált az őr, amelyeket azonban épségben kiemelni nem sikerült. Néhány ezüst gomb, ezüst karcsat, s más apró tárgy is került napfényre, de a temető korának pontos meghatározására alkalmas tárgyat nem sikerült eddig lelni, csak a múlt héten, amikor egy vékony kis ezüstpénz, melyet egy régi sír csontjai közt talált az őr, kétségbevonhatatlan bizonyságot tett a temető kora felől. A talált ezüstpénz 14 milliméter átmérőjű, nagyon vékony és hibás veretű lemez, körirata az egyik oldalon: + MONETA MARIA. A másikon pedig: + REGINA UNGAR1A. A pénz közepén mind a két oldalon az apostoli kettős kereszt látszik. A két körirat magyarul: "Mária magyar királynő vert pénze ” Jelentéssel és így megtudjuk, hogy a temető 1382-86 évek alatt, vagy ezen évek után volt használatban. Mária királynő, Nagy Lajos király leánya 1382-86 között uralkodott s később felesége lett Zsigmond magyar királynak.Miután a sírásásokkal már meg van nagyjából állapítva az őstemető területe, és ezen terület közepén egy széles domb emelkedik melynek talajából eddig is sok kő, tégla és festett vakolat darabokat szántottfel az eke, bizonyosnak látszik, hogy a város régi templomának az alapjait takarja a domb. Abban a korban ugyanis mindig a templom körül volt a temető. Az egyház vezetősége a további temetkezést az őstemető területén abbahagyatta, amíg a terület szakszerű ásatással fel nem lesz fordítva. Mivel az őstemető a Bükkönyösbe, és esetleg a Dobó telep telkeire is kiterjed, a város múltjának felderítése érdekében ha ásatás közben olyan jelenségeket talál valaki, ami arra engedne következtetni, hogy azon a területen temető, vagy emberi lakás lehetet régen, szíveskedjék e lap kiadóhivatalában jelenteni. Kincseket mind amellett ne keressen senki, mert az 550 évvel ez előtt földbe került ezüstpénz annyira elrozsdásodott úgyis, hogy annak gyakorlati értéke nincs, a múzeumokban is van ezekből a pénzekből elég, a napfényre kerülő tárgyak nyilvánosságra hozása csakis a város régi történetének megismerését segíti elő. A temetőre való tekintettel bizonyos, hogy a mohácsi vész előtti Halas város azon a tájon feküdt, melyet 1566-ban, másodszor pedig 1596-1600 között pusztítottak el a török- tatár hadak. A mai város az akkori viszonyoknak megfelelőleg a vízállások közé, 1626-ban éppen háromszáz éve, hogy újra települt a Gál-kút környékén levő dombokra. Nagy Szeder István. Valószínűleg a város történetének egyik legfontosabb, mindmáig kellően nem kutatott lelőhelye. Már Révész György is említi: A város közelébe délkelet felől a város földjén lévő halom vagy templomhelyen szántás és kapálás alkalmával ezüstcsat, kerek betűs ezüstgyűrű, csont, terméskő, vasdarabok és égett üszkök találtattak. (Későbbi bejegyzés:5) Pénz Zsigmond király ezüstdenára. Hihető az akkori ott lakás. 1861. április a keleti oldalon árkot ástak, több hullákat kihántak, mikor egy hulla fölötti fejfa letemetve, vassal szegezve találtatott,6 Sajnos alaposabb vizsgálatra sem Révész idejében, sem később nem került sor. Az 1920-as években elkezdett temetkezéseket nem hagyták abba, a terület rövidesen tele lett sirokkal. Az utóbbi időben ide nem igen temetkeztek. Révész feljegyzése és Nagy Szeder István cikke feledésbe merült, és az 1970-es években, amikor az 53-as út városi szakasza készült, a halom keleti oldalát alaposan megbolygatták, - de, mivel úgy is temető volt a bolygatott terület - az előkerülő maradványok korát senki nem vizsgálta. 13. Kiskunhalas Helyi Értesítője 1927. május 21.41. szám 1. oldal Régi emberi csontvázat találtak Debeákon. A múltnak egy érdekes maradványára bukkantak az elmúlt napokban Debeák pusztán, a Jungreisz féle birtokon. A birtokot jelenleg Kárász János bérli. A tanyán Kárász cselédei szántás közben egy régi időből származó emberi csontvázat találtak. Amint tovább ástak a földben csakhamar előkerült egy lónak a maradványai is. Kárász bejött a rendőrségre, és az érdekes leletről jelentést tett a rendőrségen.
