Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Régészet - Szalai Sándor: Régészeti adatok a kiskunhalasi újságokban 1883-1940

34 Szalai Sándor 14. Kiskunhalas Helyi Értesítője 1928. március 31.26.szám 3. oldal Évszázados emberi csontvázakat találtak egy épülő halasi ház alapásásánál. A legvalószínűbb feltevés szerint bűnügy rejlik a lelet hátterében. A keddi nap folyamán a délutáni órákban az egyik épülő halasi ház alapásásánál rendkívül szokatlan leletre bukkantak. Az ásásnál a Kard ucca 8. számú háznál, amely Karácsonyi Lajos tulajdona, emberi csontvázakra bukkantak. Emberi koponya került elő, továbbá ugyanott két alkari csontváz is. A további ásás folyamán ugyanazon a helyen ló csontvázakat is találtak. Az előkerült leleteket a városi orvos alapos vizsgálat alá vette és megállapította, hogy azok több mint száz éve kerülhettek a földbe. Az esetről az orvos hivatalos leletet terjesztett be, mert igen különösnek látszik, hogy olyan helyen találták azokat, ahol nem volt temető. Természetesen ma már elévült az ügy még abban az esetben is, ha bűntény történt, ennek ellenére azonban a nyo­mozást az ügyben folyamatba tették. Mindkét cikk lovas temetkezésre utal. Mellékletekről itt sem esik szó, ami lovas temetke­zés esetén elég valószínűtlen. A megtalálók vagy nem vették észre, vagy elhallgatták a leleteket. Egy Debeákban talált lovas sírról már Révész György is ír7, amelyet a régészek a mellékletek alapján egy kun harcos magános sírjának tartanak. A Kárász János által bejelentett sír is hasonló lehetett. Sajnos egyik debeáki lelet pontos helyét sem ismerjük, így esetleges kapcsolatuk is csak feltételezés lehet. A Kard utcai lovas sírról csak az a biztos, hogy azon a lapos földháton került elő amely a katolikus templomtól kiindulva a Bokány Dezső utca - Városháza - Szilády Áron utca vonalában a régi Nagytóig húzódik, és amelyen már több lelet is előkerült.8 15. Kiskunhalas Helyi Értesítője 1928. május 16.39. szám 3. oldal Háromszáz éves sírleletre bukkantak Halason. A László telepen talált csontvázak a török háborúk idejéből valók. A halasi rendőrkapitányságon az erdészeti hivatal kötelékébe tartozó egyik erdőőr jelentette, hogy a László telepen a 464. és a 465 számú telkek megyéjén emberi csontvázakra bukkantak. A bejelentés folytán megindult vizsgálat során megejtették a helyszíni szemlét, ahol csakugyan találtak is ülő helyzetben levő csontvázat, de már teljesen porladt állapotban. A megtartott orvosi vizsgálat véleménye szerint a csontvázak körülbelül háromszáz éve lehetnek a földben, tehát azok minden valószínűség szerint a török háborúk idejéből származnak. Erre enged következtetni az a körülmény is, hogy a törököknél volt szokásban a halottakat ülő hely­zetben temetni el. A csontvázakat egyébként tüzetesebb vizsgálat alá is vették, de azok régi álla­pota teljesen lehetetlenné teszi a közelebbi meghatározásokat, így tehát azt is, hogy háború, vagy béke időbeli halottak e? A László-telepet a mai Budai Nagy Antal, Szalag, Virág utcák alkották. Itt az 1920-as évek­ben kezdtek épitkezni. A 464,465 számú telkek helye nem ismert. A földben talált csontok korát egyébként megtekintéssel lehetetlen megállapítani. Ezért az ülő helyzet alapján töröknek nyil­vánítani nem lehet. 16. Kiskunhalas Helyi Értesítője 1928. december 1.96. szám3. oldal A fekete hadsereg harcainak halottjai előkerüllek Halason a templomhegyen. Kinizsi ellenfeleinek és katonáinak koponyáival labdáznak a Harangos tó környékén a gyerekek. Érdekes, és történelmi szempontból rendkívül figyelemreméltó leletek kerülnek elő már hetek óta Halason a Harangos tó mellett elterülő úgynevezett templomhegyen. Ezekre a leletek­re a figyelmet az hívta fel, hogy néhány hete gyerekek emberi koponyákkal és csontvázakkal játszanak a környéken, és senki sem tudta, honnan kerültek elő ezek az emberi csontvázak. Eleinte egyik-másik beavatottnak látszó ember azt mondotta, hogy ott valamikor temető volt, de ezt megcáfolták, mert az a temető amit ott sejtettek a város egy egészen más pontján állott annak

Next

/
Thumbnails
Contents