Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Végső István: A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között
A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között I 277 Hozzád. A rendes élet megindulásához sok mindenre van szükség, amit munkával egyedül nem lehet pótolni. A faluban sem baromfi, sem más a gazda életben fontos szerepet betöltőjószágok nincsenek. A legszükségesebb egyéb cikkek is hiányoznak. A bezúzott ablakok, ajtók, tűzhelyek stb. kijavításához anyagra van szükség. Önkéntes adományokra, nem pénzre. ”123 A kerékpárosok több mint ezer ember lakhelyének felépítésében vettek ekkor részt. Megközelítőleg 300 házat kellett lakhatóvá tenniük az ideérkezett bukovinai jövevényeknek. Kiskunhalason a székely telepesek megsegítésére felhívást tettek közé és gyűjtést szerveztek, amely igen sikeres volt.124 A város és a kis község kapcsolata végül olyan jó lett, hogy Kiskunhalas testvérközséggé fogadta Horthy vár helységét.125 Ez az igen j ó viszony a második világháború végéig megmaradt, aminek keretében a megyei város még többször nyújtott segítséget a végül igen rövid életű délvidéki székely telepnek. Az 1941-es év azonban még tartogatott igazi harci feladatot is a kerékpáros zászlóaljnak. 1941-ben Adolf Hitler Harmadik Birodalma megtámadta a Szovjetuniót, s ebben a háborúban szerepet szánt a magyaroknak is.126 A felkéréseket elhárító és halogató kormánykörök végül is meghajtották fejüket a németek előtt. Az európai viszonylatban igen gyenge hazai haderőtől nem lehetett elvárni nagyobb hadműveletekben való részvételt. Ezért a német fél is beleegyezett, hogy a magyar egységek egyelőre csupán megszálló feladatokat és kisebb előnyomulást végezzen szovjet területen, Galíciában. A harcoló hadműveleteket először az ún. Kárpát csoport,127 majd a belőle kivált Gyorshadtest128 végezte. A magyar csapatok feladata az volt, hogy a német Dél hadseregcsoport által gyorsan elhagyott galíciai és később ukrajnai területeken a hátra maradt és utóvédharcokat vívó szovjet egységeket lefegyverezzék és kiiktassák. De biztosítaniuk kellett a németek oldalfedezetét is, hogy az utánpótlási vonalak védelme mellett a harcoló alakulatokat se zavarják a kisebb szovjet egységek.129 A Kárpát csoport alá tartozó 8. határvadász dandár (ún. Rakovszky csoport)130 kezdte meg az előzetes felvonulást a galíciai területekre. A 15. kp. zlj-t a június 30-án rendelték a Kárpát csoport alá .131 A zászlóalj 1941. július 3-tól csatlakozott ebbe az előnyomulásba.132 Ekkor a Rakovszky csoport által ellenőrzött területre, Bereg vármegyei Volóc település vasútállomására érkezett meg.133 A dandárparancsnok köszöntette őket és rövid tájékoztatás után parancsba adta a zászlóalj első feladatait. Ennek lényege az volt, hogy a 15. kp. zlj-nak és az alárendelt 113. utász századnak Dolina településre kellett menetelnie.134 A zászlóalj Wyszkowon keresztül Dolina felé előretörő részeinek pedig Bresztovszky alezredes adta ki a pontos útvonalat. Eszerint a menetvonal első része Volóc, Talamás, Zugó, Iszka, Kalacsény, Repenye, Majdányka, Felső-Sebes, Toronya helységeken a toronyai hágón vezetett Wyszkowra. A menetoszlop élén az ún. gyorslépcsőt Sepsy Dezső főhadnagy vezette.135 A Sepsy vezette részeket a zászlóalj zöme követte Holló Miklós százados parancsnoksága alatt. A kerékpárosok igazán festői tájon kezdhették meg az előnyomulásukat, melyet a katonai jelentés így örökített meg: ,,Honvédeinket büszke érzés töltötte el. Tudták, hogy nemsokára átlépik az ősi határt, a Kárpátok gerincét. A hegyvidék kitárta természetes pompáját. A vadregényes képek egymást váltották és gyönyörködtetve feledtették a hosszú és fárasztó utat. Mintha a Kárpátok ünnepi díszbe öltöztek volna, hogy üdvözöljék azokat, akiket a sorskeze védelmükre rendelt,136 Már itt meggyűlt a bajuk a katonáknak, akiket nem tudtak gépkocsin szállítani a kerékpárokkal. Ami a délvidéki hadműveleteknél igen jól jött, most csak felesleges teher volt. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sáros, hegyi utakon nem csak ezekkel volt probléma. ,,A mentütem egyre csökkent a Kruppok, a Botondok és a Hansák erőlködve ugyan, de mégis átküzdötték magukat a csúszós hágón. Kerékpárosaink kerékpárról leszállva gyalog taposták a sarat. A menet erősen megterhelt gépkocsijai sokszor az emberi segítségre szorultak. Ilyenkor a honvéd letette kerékpárját, izmos vállát nekifeszítette a súlyos tehergépkocsinak és segítette felfelé. ”137 Alkonyodás után lépték át a határt, majd nemsokára megérkeztek első
