Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Végső István: A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között
A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között 273 17. A kerékpáros zászlóalj egyik Ansaldo könnyű harckocsija gyakorlatozás közben. Magántulajdon, Budapest kát. A tartalékos tisztek szeptemberi visszaútját így mondta el röviden: ,,Debrecenben az Arany Bikában egy-egy szalontüdőt megengedtünk magunknak, majd innen gépkocsikkal visszatértünk Halasra. ”102 A zászlóalj zöme 1940. október 6-án vasárnap délelőtt érkezett vissza Kiskunhalasra. S ha erdélyi útjuk során a fenti visszaemlékezés szerint nem is várt rájuk ünnepélyes fogadtatás, a halasiak igen nagy örömmel köszöntötték őket: „Külön élmény volt az a spontán, szívből jövő, lelkes fogadtatás, amelyben Halas apraja-nagyja részesítette a hazaérkezőket és útjukat virágesővel szórta tele. ” A Hősök szobránál köszöntötte őket Kolthay Ferenc állomásparancsnok és Kathona Mihály polgármester. Válaszul a zászlóalj parancsnoka Istvánffy Ede alezredes az eseményeket kicsit eltúlozva a következőket mondta: „a Kiskunság fiai kötelességüket maradéktalanul teljesítették. Útjuk diadalát volt, mialatt a magába zárkózott természetű kiskunoknak égő könny perdült ki a szemükből az ott talált magyar testvérek 22 éven át tartó szenvedéseik láttán. "m Biztos, hogy nem sokan gondolták, hogy ez az utolsó ilyen jellegű köszöntése a zászlóaljnak Kiskunhalason. Bár 1940. október 13-án vasárnap a Városi Színházban együttes fogadást rendeztek a Kiskunhalason állomásozó többi egységnek, ahol köszöntötték őket az Erdélyből való visszatérésük alkalmából. Ám az örömet okozó hazatérés mellett szomorú kötelezettség is várt a városra. A Hősök szobrára négy kiskunhalasi katona nevét kellett felvésni.104 A következő hadi feladata a zászlóaljnak már a kezdet kezdetén igen veszélyesnek tűnt. A jugoszláviai események hatására a német kormányzat elhatározta a balkáni állam megszállását. Ebben a magyarok részvételére is számított. Az igen nehéz döntés elé állított hazai kormányzat végül ugyan vezéráldozattal, gr. Teleki Pál miniszterelnök halála után hajlandó volt megtámadni déli szomszédját.105 Ám ezt feltételekhez kötötte. Nem volt még ugyanis egy éve sem annak, hogy barátsági szerződést kötöttek a magyar és jugoszláv vezetők. Ezért a hazai politikai elit csak abban az esetben volt hajlandó hadba lépni a délvidéki területekért, ha a délvidéki királyság 18. Díszszázad vonulása a laktanya udvarán az alakulat zászlójával. Magántulajdon, Kiskunhalas
