Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Végső István: A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között
274 Végső István 19. Díszszázad a laktanya udvarán az alakulat zászlójával. Magántulajdon, Kiskunhalas felbomlik. Miután Horvátország kikiáltotta függetlenségét, ez be is következett. A magyar és a német hadvezetés közösen együttműködve határozták meg, hogy melyik területekre vonul be hadseregünk. Ebben a hadműveletben a 15. kp. zlj. a 2. lovasdandár, majd ún. Gyorshadtest részeként vett részt. Ennek a dandárnak az volt a feladata, hogy az előttük dél felé vonuló V. hadtest esetleges védőharcát segítse és szükség esetén délkelet irányban támadást hajtson végre.106 A 2. lovasdandár felvonulási területe Csikéria, Tompa, Kelebia községek térségére terjedt ki.107 A tisztikar és a legénység hangulatának nem tett jót, hogy egy ilyen nagy feladat előtt, - a március óta igen súlyosan betegeskedő - Istvánffy Ede parancsnok nem tudta személyével támogatni őket. A kiképzést, a feladatok ismertetését és a gyakorlatozást már nélküle kellett lefolytatni. A felvonulás előtti napokban, április 4-én viszont megérkezett a rossz hír is. Istvánffy alezredes Budapesten rövid szenvedés után meghalt. A helyi sajtó röviden így búcsúztatta az alig egy évig az egység élén álló főtisztet: „A halasi kerékpáros zászlóalj lstvánffyban atyai jó zászlóalj parancsnokát és legjobb bajtársát vesztette el. ”108 Helyére azonnal új parancsnokot neveztek ki, Bresztovszky Erik alezredes személyében.109 Már az ő vezetésével vonult fel a 15. kp. zlj. 1941. április 10-re a már emlitett gyülekező helyre. A következő napon a 15. kp. zlj. Csikériától északra helyezkedett el, a dandár legdélebbi egységeként.110 Az ezen a napon elindult támadás vontatottan haladt, mivel eredetileg később kellett volna kezdődnie. Ennek ellenére a hadműveletek megfelelően folytak. A gyorshadtest részei április 12-én megkezdték a felzárkózást az előttük haladókhoz. A 2. lovasdandár feladata az volt, hogy Szenttamás és Szabadka irányában derítsen fel és Bajmokon át Topolyára és Csantavérig vonuljon.111 A 15 kp. zlj. a 16. kerékpáros zászlóaljjal együtt az V. gépvontatású tüzérosztály alárendeltségébe került.112 így kellett Topolyára „törnie”, és április 12-e éjjelét ott töltenie.113 Ennek köszönhetően, egyébként a „túlszervezett” 3. magyar hadsereg egységei teljes összevisszaságban álltak 1941. április 12-ének éj-jelére.114 Az addigi utóvédekből többen az előttük nyomulókat megkerülve, vagy azok területén áthaladva megelőzték őket. A káosz azonban a viszonylag gyengébb csetnik tevékenység folytán nem torkollott tragédiába. Azonban az is igaz, hogy a csetnik harcmodor igen érzékenyen érintette a magyar alakulatok egy részét. A megfélemlítés és a pánikkeltés volt a céljuk. A felderítő egységekkel nem bocsátkoztak tüzpárbajba, mindig a főerőket támadták. Ezek a rajtaütések általában csak a szerb többségű területeken és többségében este érte a magyar katonákat .115 Kerékpáros zászlóaljunk további előretörése nem követhető a 3. magyar hadsereg ezen akciójában. 1941. április 13-án Bácsfeketehegy, Óbecse és Szenttamás körzetébe vonult a 2. lovasdandár, de a 15. kp. zlj. valószínűleg a Gyorshadtest alá lett rendelve, és így ők Újverbászon voltak már ekkor. Ezzel a seregtesttel a németek terve az volt, hogy Eszak- Szerbiába, Zára városáig vonuljon előre. A kerékpáros egységek gyülekező helye április 15-én
