Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Végső István: A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között
252 Végső István jugoszláviai határon volt igen fontos megfelelően felszerelt katonaság telepítése.9 A gazdasági nehézségek ellenére tervek készültek a haderő átcsoportosításáról, bővítéséről és fejlesztéséről. Ennek a nagy szabású tervnek volt a része, hogy Kiskunhalasra helyben állomásozó katonaságot telepítsenek. Nyilvánvaló, hogy több település is versengett, hogy területére honvédség érkezzen, de a viszonylag központi elhelyezkedés, vasúti csomópont és a megyei városi rang egyértelművé tette, hogy Kiskunhalasra biztosan hoznak katonákat.10 A helyi vezetés, hogy nyomatékosabbá tegye elképzeléseit, egy kérelmet kívánt intézni a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumhoz. Ezt előkészítve a városi pénzügyi bizottság és a polgármester közös tárgyalásainak eredményeképpen egy körülbelül 20-22 holdas területet ajánlottak fel önként és térítésmentesen, amely a Sóstóhoz vezető Felsőkisteleki út és a Csillagváros között feküdt. Ezt a tervezetet miután ezt a közgyűlés elfogadta, felterjesztették az illetékes minisztériumhoz.11 A város vezetése azonban semmit nem akart a véletlenre bízni. Az újonnan megválasztott, igen aktív és agilis dr. Fekete Imre polgármester vezetésével olyan személyt céloztak meg, akinek a szava döntő volt ebben a kérdésben. A korszak egyik legismertebb politikusát, Gömbös Gyula honvédelmi minisztert. Szinte elutasíthatatlan ajánlattal álltak elő a halasi honatyák. Felkérték, hogy ő induljon a város kormánypárti országgyűlési-képviselőjelöltjeként a következő választásokon. A korszak egyik kiemelkedően nagy népszerűségnek örvendő államférfija kezdeti elhárító magatartása rövidesen megenyhült, és hatalmas választási hadjáratba kezdett a mandátumért.12 A helyi sajtó is mellé állt. Beszédeiről, választási ígéreteiről folyamatosan cikkeztek. Egy interjú során felmerült a helyőrség kérdése is: „ Végezetül a halasi katonai laktanya építkezésére vonatkozólag intéztünk kérdést a miniszterhez, főleg abból kiindulva, hogy vámsunk régi óhajtása volna ez. Erre vonatkozólag a miniszter néhány szóban ezt az örvendetes választ adta: - Nem tudok elképzelni határvárost katonaság nélkül. ”13 Ennek hatására még inkább beszédtémává vált településünkön, hogy Kiskunhalasnak ez a régi kívánsága végre teljesül. A legnagyobb példányszámú folyóirat, a Kiskunhalas Helyi Értesítője is többször irt erről ezekben az időkben. Felvázolta, hogy a katonaság ide hozatala és a laktanya építése segítené felvirágoztatni városunk iparát, kereskedelmét és gazdasági életét. De előkerültek olyan indokok és okok is, amelyek jelzik az emberek félelmeit a túl közeli országhatár miatt. így az egyik lakosság részéről óhajtott indok a hadsereg jelenléte mellett katona biztonságpolitikai okokra is visszavezethető. ,,Régi vágya Halasnak, hogy laktanyát kapjon, de ezen vágyakozáson túl ennek fontos jelentősége is volna a város életében, annak gazdasági életét fellendítené és súlyát emelné. Ezenkívül ez a laktanya elengedhetetlen volna már csak azért is, mert itt közvetlenül fekszik a város a trianoni határ mentén. A laktanya megépítésével ezenkívül segítést nyújtanánk az elsősorban az építőiparnak, másodsorban sokat jelentene, hogy az itt elhelyezett katonaság a gazdákon is segítene azáltal, hogy különböző terményeit közvetlenül tőlük szereznék be. "14 A várt lépések a katonai felső vezetéstől nem maradtak el. Bár máig tisztázatlan, hogy Gömbös Gyulának mennyi beleszólása lehetett ebbe az ügybe, de szerepe semmiképpen nem elhanyagolható. Az 1931-es választásokon június végén megválasztották helyi országgyűlési képviselőnek, de ő végül is szülőhelyének, Abádszalóknak a parlamenti mandátumát fogadta el. Gömbös szerepének kérdését tovább bonyolítja, hogy még a választások előtt leirat érkezett állandó helyőrség létrehozására a Honvédelmi Minisztériumból. Ezt Köhler György altábornagy a minisztérium építésügyi osztályának vezetője írta meg Kiskunhalas városának.15 A magyarázkodás a választási hadjárat során nem maradt el ennek kapcsán: „ Tekintettel arra, hogy most a választások küszöbén állunk, még a látszatát is kerülni akarjuk annak a gondolatnak, hogy a városra nézve ezt a szintefölbecsülhetetlen jelentőségű építkezést politikai célra használjuk ki. ”16 Mindenesetre az előkészítések már előre haladott állapotban voltak. S a konkrét lépések nem is maradtak el a Honvédelmi Minisztérium részéről. Egy szakbizottságot küldtek
