Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Végső István: A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között
A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között 253 1. A kerékpáros zászlóalj tisztjeinek búcsúztatása a hajmáskéri vasútállomáson, 1932. Magántulajdon, Kiskunhalas Kiskunhalasra, hogy a leendő laktanya helyét kijelöljék.17 A város részéről Fekete polgármester és dr. Dobó Kálmán városi főmérnök fogadta őket. A szakbizottság a szakemberek javaslatára kiválasztotta a város által felajánlott legalkalmasabb területet. így esett a választás a Sóstó melletti telekre, amelyet Kiskunhalas díjtalanul bocsátott a laktanya felépítés céljára. A honvédség vezetésének és a helyi vezetőknek tehát sok év után közös céljuk volt, állandó helyőrséget Kiskunhalasra.18 A laktanya és a bevonulás Nagy találgatások indultak, hogy vajon melyik egység, milyen fegyvernem fog a városba költözni. Rengeteg pletyka, híresztelés terjedt el. Más települések hírlapjai is foglalkoztak a halasi helyőrség kérdésével.19 A sajtó is több katonai egység, helyőrség áthelyezését felröptette, de végül is egy olyan alakulat érkezett ide, amelyre kevesen számítottak: a Balogh Ádám 2. honvéd kerékpáros zászlóalj Hajmáskérről. A jól kiépített katonai bázissal rendelkező északdunántúli községből hamarosan küldöttség jött Bittó Dezső20 alezredes vezetésével a még épülő laktanya építési előkészületeit megszemlélni. A zászlóalj idehelyezéséről a Honvédelmi Minisztérium döntött, de az értesítést a helyi közigazgatásnak már maga Bittó küldte el, amelyben üdvözölte a döntést és a várost. Mindenesetre az első nagyobb beruházást a laktanya építése jelentette. Ennek körülményeiről viszonylag sokat tudunk, mivel kiemelt szerepe volt a város életében. Ezért a helyi sajtó és a közigazgatási iratok részletesen tárgyalták az építkezés körüli eseményeket. így tudjuk, hogy a képviselőtestület ajándékba adta a területet: laktanya elhelyezésére fölajánlja azt a körülbelül 20-22 holdnyi területet, mely a Sóstóhoz vezető műút, a felsőteleki út és az ún. Csillagváros közöttfekszik.”2' A laktanya épületei mellett egy lövölde kialakítására is lehetőség nyílott ezen a területen. A laktanyát és a lövöldét 12647.sz. telekkönyvi és 26371/4. sz. helyrajzi területen kezdték el építeni, amelynek nagysága 19 hold és 578 négyszögöl volt.22 A Honvédelmi Minisztérium már 1931 nyár elején kiírta a pályázatot a laktanya megépítése illetve az a körüli munkálatok tárgyában. A minisztérium részéről korabeli sajtóértesülések szerint ígéret érkezett arra, hogy elsősorban a kiskunhalasi jelentkezőket fogják figyelembe
