Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Szabó Róbert: Egy értelmiségi parasztvezér. Nagy Szeder István (1907-1994)
244 Szabó Róbert szervezet elnevezésének sajátos használata. A Kiskunhalasi Független Kisgazda Párt név állandó hangsúlyozása, következetes alkalmazása mögött a központi pártapparátus szervezeti különállást és a központi utasítások negligálását vélelmezett. Legfőbb nézeteltérés a halasi szervezet és a központ között mégis a közéleti demokrácia gyakorlati megvalósításának értelmezésében csúcsosodott ki. Ez a kérdés szerencsétlen módon akkor éleződött ki, amikor a kisgazdapárton belül 1947 augusztusában a választójogi törvényjavaslat kapcsán amúgy is fellángolt a harc a „békési programihoz visszatérést, a lazább baloldali együttműködést igénylők és a baloldali orientációjú, a vezetésben megerősödő csoport között. A vitában Nagy Szeder az előbbiek mellé állt. 1947. július 11-én a központnak címzett-de minden pártszervezetnek eljuttatott-stencile- zett körlevélben a problémák okát a központ vezetési gyakorlatában jelölte meg. Megoldásnak a közvetlen demokrácia legfőbb elemeinek (titkos választás, visszahívhatóság) megvalósítását, az összes pártszervezet és a központ minden funkcionáriusának újraválasztását, a Semmelweis utca működésének a halasi szervezet mintájára való átalakítását sürgette38. Mikor a Gyöngyösi- Dobi vezette Politikai Bizottság elleni fellépést sürgető vidéki nagyválasztmányi gyűlés megtartását követelőkhöz csatlakozott, majd felszólalt az ellenzéki kisgazdák július 22-i ülésén, végül kapcsolatot keresett a békési programot követelő B. Szabó István köréhez,39 a politikai küzdelemből megerősödve kikerült baloldali pártvezetés elérkezettnek látta az időt, hogy megszabaduljon bírálójától. 1947. augusztus 9-én minden pártfunkciójától megfosztották, a Pest- Pilis- Solt- Kiskun vármegyei kisgazda nagyválasztmányban más jelölttel töltötték be helyét.40 A központ intézkedése nem érte el a célját. Halason az 1945. novemberében még 3000 tagot számláló szervezet 1947 nyarára már 7900 főre szaporodott41, s a tagság döntő része nem fogadta el egykönnyen a fővárosból érkezett döntést. A párt felső vezetése és - utasítására a megyei pártvezetés is a patthelyzetben előbb a megpróbálta a tárgyalásos megegyezést, majd annak kudarca után hatalmi eszközökhöz nyúlt. Augusztus 8-án a központból kiküldött Szentiványi János megkísérelte bezáratni a 48-as kört és lefoglalta a más célra összegyűjtött, nem kisgazda eredetű pénzt is. A puccsszerű akciót a mozgósítási parancs kiadásával több ezernyi kisgazda megakadályozta.42 Amikor a párthelyiség bezárása ismét nem sikerült, a szakítás véglegessé vált.43 A halasiak valódi parlamenti képviseletének biztosítására a pártelnök a választásokon induló kisebb polgári pártokkal való tárgyalásra kapott felhatalmazást. A Demokrata Néppárt megbízottjával augusztus 15-én, a Független Magyar Demokrata Párt képviselőjével másnap egyeztek meg. Ezek lényege az volt, hogy a halasi képviselőjelölt(ek) a kisgazda párttagság és szervezeti keret(ük) változatlan fenntartásával vállal(nak) listás hely(eke)t az ellenzéki pártok képviselőjelölti listáján.44 A pártelnök a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párttal is hasonló elvek alapján állapodott meg, s kifejezett kérésükre az ő neve is felkerült az MFP Pest- Pilis -Solt- Kiskun vármegyei választókerületben indított képviselőjelölt lista második helyére. A választás napján, 1947. augusztus 31-én - a megállapodás másik felén'ek megfelelően - Kiskunhalason a fegyelmezett kisgazda tagok a körzetek egy meghatározott részén a Barankovics István, a másik részén a Pfeiffer irányította pártra szavaztak s elutasították a Független Kisgazdapárt hivatalos jelöltjeire történő voksolást.45 A parlament nyitóülésén, 1947. szeptember 16-én a megválasztott Nagy Szeder Istvánnak igazolták a mandátumát, de a történelem viharszele miatt nem lehetett sokáig törvényhozó. A MFP választási sikere után a koalíciós pártok az MKP indítványára petícióban támadták meg Pfeifferék mandátumait. Beadványukat az Országos Választási Bíróság 1947. november 20-án törvénysértő módon elfogadta s a Magyar Függetlenségi Párt mandátumait megsemmisítette. A még le nem mondott képviselők mentelmi joga megszűnt, sokukat azonnal letartóztattak, mások emigráltak, külföldre menekültek. Nagy Szeder Istvánért már november 22-én jöttek, pedig kezdetben nem volt egyértelmű, hogy Ő is bekerül a lefogottak közé. Az építészmérnök személye és politizálása már 1947 eleje óta felkeltette a kommunista párt irányította Belügyminisztérium Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) érdek
