Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Szabó Róbert: Egy értelmiségi parasztvezér. Nagy Szeder István (1907-1994)
Egy értelmiségi parasztvezér 243 1945 nyarán a kiskunhalasi kisgazdák megválasztották Nagy Szeder Istvánt elnöküknek.27 Vezetői pozícióba kerülése a paraszti tömegek elismerésének eredménye volt. Értelmiségi volta ellenére a városiakkal többnyire bizalmatlan földművelők, parasztgazdák is elfogadták vezetőnek, mert meggyőződtek őszinteségéről, jó vezetési és szervezői képességéről. A közvetlen demokrácia jegyében került az élre, megtapasztalták kikezdhetetlen anyagi puritanizmusát, hiszen fizetés nélkül irányitotta az egyre növekvő számú és anyagilag is gyarapodó pártot. Következetessége, elvhűsége nem párosult diktatórikus vezetési stílussal. De céltudatossága mellett nemcsak ellenfeleinek, pártbeli híveinek is feltűnt konoksága és kompromisszumra való képtelensége - igaz ennek csak jóval később adták tanújelét - : „...a vita lehetővé volt téve mindenki részére, de aki nem úgy nyilatkozott és érzett, mint ahogy az elnök úr, érezte annak következményét. Az nem volt továbbra olyan kedves, lehetőleg mellőzve volt.”28 A vasárnaponként tartott körzeti gyűléseken beszélték meg a problémákat, amelyekre a következő szombaton tartott nagyválasztmányi ülésen 11 órától a kora délutáni befejezésig megoldást kerestek. Itt született döntés a termékcsere akciókról, az étkezési só és a cséplőszén beszerzésének módjáról, a szükséges ipari termék és az élelmiszer csere lebonyolításáról is.29 Nyaranta az újpesti gyermekek megsegítésére nyaraltatási akciókat szerveztek, a rászoruló halasi gyerekeket évente két alkalommal felruházási támogatásban részesítették. A hadifogolyvonatok beérkezésekor a kisgazda szervezetek gyűjtéséből adtak először meleg ételt a hazatérő honvédeknek is. Szavazótábora megnyerése és kibővítése érdekében 1946 és 1947 folyamán Kalocsai Kis Újság néven periodikát is kiadott. Politikai ellenfeleinek azt sikerült elérni, hogy a számokat ne Halason nyomják, de a terjesztést már nem sikerült megakadályozniuk. Bár a pártelnök volt a lap főszerkesztője, taktikai okok miatt az újságban a neve csak, mint egyszerű cikkíróként volt olvasható.30 A kisgazda országos központban hamar felfigyeltek a halasi szervezet kiváló eredményeire. Pártszervezeti életüket, a tisztségviselők közvetlen úton történő megválasztásán alapuló demokratikus berendezkedésüket egyes kisgazda vezérek is példaértékűnek tartották. Pfeiffer Zoltán elnevezése alapján a „halasi norma” a kisgazda közéleti demokrácia mintaszervezetévé vált. 1947 tavaszán még egy angol képviselő számára is őket ajánlották a kisgazda szervezetekben működő demokrácia tanulmányozásának céljára.31 A sikerek hatására Nagy Szeder Istvánt 1945 folyamán több kisgazda fórum is tagjává fogadta. Egy kissé bonyolult aritmetika révén előbb bekerült a megyei választmányba, majd a párt országos nagyválasztmányába is.32 Az 1945. november 4-én megrendezett nemzetgyűlési választásokon az általa irányított párt tömegerővé vált: Kiskunhalason 11004 érvényes szavazatot adtak le jelötlistájukra.33Az elért eredmény 62,5%-os szavazatarányt jelentett s 16 rendes képviselő-testületi tag beküldését tette lehetővé.34 Ez az abs zolút többségű győzelem kiélezte a kisgazda szervezet és a többi koalíciós párt viszonyát. Nagy Szeder a választási győzelem ismeretében érvényesíteni kívánta pártja érdekeit a felállítandó önkormányzatban s nem fogadta el a veszteseknek a posztok paritásos alapon történő betöltésére vonatkozó ajánlatát. Ezért eleinte még csak a várost vezető koalíció működésképtelenné tételével vádolták.35 1946. június 21-én a beszolgáltatások elszámoltatása érdekében a polgármester hivatala előtt rendezett tömegfelvonultatással azonban már kiváltotta a helyi pártok nyílt rosszallását.36 Rendhagyó módon a koalíciós időkben a politikai nyomásgyakorlásnak általában a kommunisták által sikeresen és gyakran alkalmazott technikájával élt, pártja mégsem állt mögé. A Semmelweis utcai központban a békeszerződés megkötéséig a jelenlegi koalíció feltétlen együtt tartásának hívei voltak túlsúlyban s a pártközi béke megteremtésének érdekében elleneztek minden olyan radikális megmozdulást, amely megítélésük szerint veszélyeztette ennek a stratégiai célnak az elérését. Kapcsolatukat a központtal más is beárnyékolta. 1946 elején a halasi szervezet a bajai és a pécsi tagszervezettel együtt a köztársasági elnökválasztás idején Nagy Ferenc melletti szimpátia-táviratok küldésével fejezte ki a megválasztandó Tildy Zoltánnal szembeni fenntartását.37 Budapesten ellenérzést szült a halasi
