Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Történelem - Szabó Róbert: Egy értelmiségi parasztvezér. Nagy Szeder István (1907-1994)

242 Szabó Róbert Megélhetési nehézségeinek megoldására földmérő irodát nyitott, a Mérnöki Kamarától kapott jogosítvány birtokában térképezési, ingatlan- és birtokrendezési - lényegében már mérnöki szakképzettséget igénylő - munkákkal tartotta el két éve elvett feleségét, támogatta a karhata­lommal kilakoltatott családját.17 A városi vezetéssel folytatott sajátos háborúja tovább folytatódott: 1938-ban egy városi alkalmazott - bírósági végrehajtó - a Halasi Hírek című politi­kai napilap felelős szerkesztőjének történő kinevezését panaszolta be a Pest vármegyei alispán­nál „összeférhetetlenség” címén. A felelősök fegyelmi eljárását indítványozta. Beadványát elutasították. Válaszképpen a polgármester becsületsértési és rágalmazási pert indított ellene.18 A világháború kitörésekor a politikai pártok működését felfüggesztették, a kisgazdák hala­si szervezete is beszüntette működését. Ezek az esztendők a korábban aktív építészmérnök számára is passzivitást jelentettek. Letöltötte katonai szolgálatát, felsőbb utasításra egy újabb politikai színezetű pert kezdeményeztek ellene. 1940-ben könyvadományokkal segítette a tanyai iskolások művelődését.19 Elnöki évek, kizárás és internálás A város 1944. október 23-án felszabadult. A Vörös Hadsereg támogatásával gyorsan újjá­szerveződtek a korábbi polgári pártok, legális lett a kommunisták szervezkedése. 1944. novem­ber 12-én újjáalakult a halasi kisgazda szervezet is, amelynek élére ismét Borbás Imre ügyvéd, a párt 1939-ben megválasztott elnöke került.20 Megalakították a 100 tagú nagy-választmányt, létrejött az intézőbizottság, amelybe már az építészmérnök is bekerült.21 Már-ciusban a szakér­telmét vették igénybe; megbízták a földosztás technikai kivitelezésével. A tavaszi munkák elkezdésének idejére sikerült a földek szétosztását megoldani, de az MKP által a környező ta­nyavilágból toborzott igényjogosultak száma meghaladta a törvényesen kiosztható föld meny- nyiségét. Mikor a városi vezetés és a kommunista párt felszólítására is ragaszkodott a törvényes rendelkezések betartásához, első alkalommal ismerkedett meg a halasi börtönnel belülről. 1945 áprilisában, 8-9 napos fogság után szabadult ki.22 Távolléte alatt egyre jobban elmérgesedett a viszony a pártelnök és a kisgazda nagyválasztmány között, még tömeges kizárásokra is sor került. Hamarosan „reakciós és pártfegyelembe ütköző magatartás” vádjával - egy korábbi bizalmatlansági indítvány beterjesztése miatti bosszúból - őt is eltávolították a politikai szervezetből.23 A kisgazda szervezet anarchikus állapotáról értesült országos központ Bosznai Péter Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei titkárt bízta meg a helyzet rendezésével. A romokban heverő, szétzilált pártszervezet vezetésével és újjászervezésével az úgynevezett elnöki tanácsot bízták meg, amelynek Nagy Szeder István is tagja lett.24 A párt újjászervezésében olyan sikeres munkát végzett, hogy 1945 májusában négy református tanácsadó mellérendelésével felkérték a párt helyi szervezetének vezetésére.25 A pártszervezés sikere az újszerű elvek alkalmazásának volt köszönhető. Ennek szinte matematikai alapelveit még gimnazista korában dolgozta ki, mert apja választási kudarcán okulva felismerte, hogy szervezettség nélkül nincs győzelem.26 A várost és kiterjedt tanyarend­szerét 114 körzetre osztotta. Az egymástól 20 perces távolságra lévő körzetek lakossága önálló szervezetként működtek, vezetőiket önmaguk közül titkos szavazással választották meg. A vezetők bármikor beszámoltathatok és visszahívhatók voltak, helyettük akármikor újakat jelöl­hettek. A körzetek vezetőiből álló 424 tagú nagyválasztmány volt a legfőbb döntéshozó szervezet, ahol a beküldő körzetek lakóinak döntését érvényesitették. Az így megválasztott nagyválasztmány korösszetétele - a legfiatalabb 16 éves volt, a legidősebb, a 74. életévét is elérte - biztosította a korosztályok közötti egészséges, helyes egyensúlyt. A rendszer tükrözte a település valódi társadalmi-politikai és szociális összetételét, s egyúttal szavatolta az ott élő legnagyobb számarányú társadalmi osztály, a birtokos parasztság akaratának érvényesülését is.

Next

/
Thumbnails
Contents