Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Szabó Róbert: Egy értelmiségi parasztvezér. Nagy Szeder István (1907-1994)
Egy értelmiségi parasztvezér 241 tagként csatlakozott a halasi pártszervezethez. Mivel korábban politikai pártnak nem volt tagja, döntése több szempontból is figyelmet érdemel. Elhatározásában benne volt az ősök politikai állásfoglalása: nagyapja szabadelvű ellenzéki volt, apja köztársasági érzelmű demokrata. Lakóhelyén, Halason, az önmagukat megváltó redemptusok földjén a kurucos, ellenzéki, függetlenségi és 48-as eszmék képviseletének, a mindenkori kormánypártokkal való szembenállásnak mindig nagy hagyománya- de annál kisebb tartalma- volt. Ellenzéki pártként lépett fel a dr. Musa István ügyvéd, később országgyűlési képviselő és a Dr. Thuróczy Dezső irányította helyi szervezet is, amely 1932-33-ban már 1400 tagot tömörített. A helyi viszonyok közötti magas szervezettségük, nagy befolyásuk miatt a rendőrség politikai osztálya maga is „rendkívül.erős”- nek ítélte őket.10 Belépésének indoka nem lehetett földbirtokuk nagysága,11 ezért az elnyomottak iránti igazságérzet, a segítőkészség mellett személyes ambíció és/vagy talán szereplési vágy sarkallhatta. Személye feltűnést kelt(hetett) a halasi kisgazda körökben is, mert a Gaál Gaston vezette politikai szervezet tömegbázisát kis- és középbirtokosok alkották. Az értelmiségi foglalkozásúak közül szinte mindenütt ügyvédeket, lelkészeket és újságírókat találunk soraikban, a műszaki pályákról érkezők szinte teljesen hiányoztak a pártból és annak vezetéséből. Az FKgP tipikus választási párt volt, amely főleg a parlamenti választások idején és alkalmából fejtette ki aktivitását. A korábbi Függetlenségi Párt szervezetei által létrehozott 48-as körökben tartották összejöveteleiket, ott zajlottak az inkább klubszerű rendezvényeik, amelyek szinte egyedüli formáját jelentették szervezeti életüknek.12 Ez volt a jellemző a halasi szervezet tevékenységére is. Ez az inkább passzív magatartási forma távol állt Nagy Szeder István személyiségétől. Párttagsága második évében, 1931 júniusában már ott tüntetett a Gömbös Gyula megválasztását ellenző, s ezért a szavazásból kizárt kisgazdák élén a felvonultatott csendőrség ellen. A következő évben egy, a kisgazda párttól és annak irányvonalától függetlenül megjelentetett, a helyi hatalmi elitet bíráló félig illegális lap, az Igaz Szó szerkesztésében vett részt. A két évig megjelenő új ság előállítása miatt 1936-ban a rendőrség eljárást indított ellene,13 majd tevékenységéért hatósági figyelmeztetésben részesült. Aktivitására felfigyelt pártszervezete vezetősége is és újabb feladattal bízta meg. Az 1935. március 30-án rendezett országgyűlési választáson a város V. választókerületében a párt képviseletében a voksolás tisztaságára felügyelő „bizalmi egyén” feladatát látta el.14 Néhány hónappal később az előírt képviselő-testületi választáson a Független Kisgazdapárt egyedüli (!) értelmiségi jelöltje a kiskunsági város I. szavazókörében.15 Az 1935. december 2-én megrendezett voksoláson 220 szavazatot kapott, ez azonban kevés volt a bekerüléshez.16 A politikai védőernyőt is jelentő apa halála után a politikai hatalmat megtestesítő polgár- mester és az ellenzéki szakdíjnok viszonya kiéleződött. Ennek több összetevője is volt: a család a törvénytelen árverést s az árbecslést egyaránt megtámadta. Az alkalmazottat „szolgálati engedetlenség” címén - egy tanyasi közút nyomvonalának kijelöléséhez kapcsolódó vita folyományaként - néhány hónappal a nyugdíjjogosultsága elérése előtt mindennemű fellebbezés benyújtásának lehetősége nélkül elbocsátották. Aligha tévedünk nagyot, ha a valódi okot inkább politikai nézeteltérésekben és személyi ellentétetekben keressük. A jogtalan elküldés miatt benyújtott fellebbezését a vármegyei alispán és a belügyminiszter egyaránt elutasította. I. Nagy Szeder István és felesége Bálint Anna, 1935 körül. Műhely Napló 1994. szeptember 23. 4. alapján
