Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Történelem - Ván Lajos: Gyárfás István jelentősége

230 Dr. Ván Lajos ez év novemberében ugyanitt számol be a megvalósítás módozatairól. Sokat foglalkoztatta az un. homokkötés problematikája. E témakörben is több cikke jelent meg. A gyümölcsfák telepí­tésén kívül külön cikkben foglalkozik a homokkötés erdészeti megoldásának lehetőségével. Történeti érdeklődésének publikálási kezdetei 1862-re tehetők, a Falusi Gazdában jelente­ti meg a Jászság és Kunság c. fejtegetését, majd 1866. február 12-én a Jászság szervezete címmel publikál a Jogtudományi Közlönyben. Időközben Gyárfás István 1861-ben visszaköltözik Gö­döllőről Halasra, 1862-ben ítélő táblabíróvá nevezik ki. Ezt a hivatalát 1871-ig viseli is. E hiva­tal és gondolom, hogy a gazdálkodása mellett 1864-ben a Kiskunhalasi Református Egy­házközség főgondnokának választotta, amely megtisztelő tisztséget 12 évig tartotta (két cik­lusban). Ennek a tisztségnek maradéktalan ellátása is segítette Szilády Áront képviselői munká­jának zavartalan ellátásában. De erről később. A gyümölcstermelés piaci hatásainak és problémáinak megoldásához feltétlen szükség volt a Budapest-Kiskunhalas-Zimony közötti vasút megépülésére. Ennek a megoldásában is háttérmunkával segítette városunk képviselőjét. A helybeli vasúti bizottmány elnökeként dolgozott, emellett a tervezés szintjén megvalósulás felé tartó, de soha meg nem valósuló Duna- Tisza csatorna ügyében is támogatta Szilády Áront. Folytatja jogtudományi értekezéseit és olyan témakörökben publikál, amely előremutató lehet a kiegyezés utáni jogfejlődésben. Ilyenek: Töredékek a magyarországi új törvénykezési reformhoz (Jogtudományi Közlemények 1867.), Jegyzetek a polgári törvénykezés rendtartás tárgyában készült tv. javaslatra (1867.), Jászkunság törvénykezési szervezete (1868.). Ez utóbbi már egy kicsit át is vezet a történészi munkásságához. Történettudományi mun­kája során olyan részeredményekhez is jut, amelyet az Archeológiái Értesítőben közöl: Őskori Maradványok a Duna-Tisza közön címmel, vagy a Jászkunság folyóiratban a vásári helypénzfi­zetés szokásjogát taglalja. Még ennek előtte közvetlenül a Jászkunságban előtanulmányt ad közzé a Jászkunok története c. munkájából 1869.júliusában. Felmerül az emlékezőben az a kérdés, hogy mi késztethette az érdeklődésen kívül olyan mérvű munka megírásában, mint a Jászkunok története, amelyet Halasról datált. Történeti érdeklődését, a volt Jászkun kerületi főjegyző Horváth Péter önálló munkája indította el. Jemey Jánosnak 1851 -ben kiadott leírásának tanulmányozása sem igazán elégítette ki Gyárfás történé­szi elképzeléseit. Jászkunok története megírásához indíttatását az I. kötet előszavában fogal­mazza meg: „elhatároztam magamat, lelkesítve hazám szeretetétől, s hímeves őseinknek reánk visszasugárzó fényes tetteitől, hogy megküzdőm a nehéz munkát”. „Nem a már ismert kezde­tektől, hanem az ős időkbeni, homályos ... és kétes nyomokat is figyelembe veszem”. Tudja, hogy a források hiányosságával és a magas hőfokon égő hazaszeretetével létrehozott mű nem minden korabeli szerző véleményét osztja. Remélte, hogy ez a munkája fel tudja hívni mindazok figyelmét, akik szintén foglalkoznak népünk régi századaival, őstörténetünkkel, hogy még sok a tennivaló. Érzi, hogy munkája nem lehet tökéletes, hiszen gyakran századok esnek ki a biztos ismeret köréből, de gondolta, hogy az első kötetre fordított 10 esztendő kutató munkája meghoz­ta „őstörténelmünk egy két homályos pontjának felderítését”. Maga is írja, hogy több korábbi auktor írását átdolgozva beépítette a műbe. Az volt a célja, hogy könyvével elkerülje „a történel­mi hűség rovására, a nemzeti hiú dicsekvés, s hazaszeretetben túláradozásból származó elferdí­tését a tényeknek, s erőszakolását az adatoknak”. A ma történészei számára is példaszerű az akarat és a cél, illetve a módszer korrektsége. Az érdeklődés korabeli viszonyoknak megfelelően szinte magasnak mondható. Előfizetésben 200 példány eladásra került. Az I. kötetet Vörösmarty: Zalán futása eposza előhangjának első négy sorával kezdi, mintegy mottóul, és idézve egy mondatban még az általa is nagyra tartott Szabó Károlytól: „A kún nemzet történelme - népcsaládunk közös sajátja” 1870. március 1. Halason. A II. kötetet szintén itt jegyzi és 1873. nov. 1-jén adja ki 1000 példány előfizetéssel. AIII. kötetet 1883-ban, halála évében adják ki és azt már Pesten jegyezte Gyárfás István. A IV. kötet halála

Next

/
Thumbnails
Contents