Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Ván Lajos: Gyárfás István jelentősége
Gyárfás István jelentősége 231 után, 1885-ben jelent meg. Széli Farkas rendezte sajtó alá, hiszen az is jórészt kész volt, csak rendezni kellett. Ezek után mindenki felteheti a kérdést ki volt Gyárfás István? Hazánkfia, atyánk fia, magyar ember. Szilády Áron bensőséges barátja. A kiskunhalasi Thorma János Múzeumban Sziládynak több mint 100 levele van, amit Gyárfásnak írt. (Ltsz. 2845-2945.) Bognár Zoltán, a Szilády Áron monográfia szerzője, a Cumánia múzeumi évkönyvben közzé is tett közülük 20-at. A levelekből indirekten lehet következtetni Gyárfásra. Nekem nem adatott meg az, hogy a viszont válaszokat olvashattam volna, de egyet kell érteni Bognár Zoltánnal, hogy a képviselő Szilády kvázi naplója is lehetne. Mit tudunk meg belőlük, amit Gyárfásnak írt? Szellemes megjegyzések a politikai élet szereplőiről: pl. Szász Károly jön-megy mint a páratlan malac, „helyem a legszélsőbb baloldalon van, habár nem mondhatom magam a tótágast álló hegypártiak közül valónak”. Válaszul írja, hogy „az ország garantírozza, kap kölcsön milliókat. Hol van az a Magyar Ország, melynek ... hitele van?” 1867-ben írja „bizony szegények az emberek. Kell-e egyéb bizonyíték annál, hogy egy kálvinista papból lett pénzügyi disputáns”. A Duna-Tisza-csatomával kapcsolatban pedig: „Itt Kecskemét alattomosságával, Pest megye szuszogásával van dolgunk. Kecskeméti zsiványság tekerte feléjök a csatornát... „Soha ily confusiót s ennyi vasút építő egymást csaló politikust amennyi itt van”. Azt mondhatjuk, hogy akkor sem volt pénz-bővében az egyház. 1866-ban Gyárfás írja június 2-án: „Amitől tartottam megtörtént. Ma reggel Varga Pista jelenti, hogy tanítóinkat fizetni nem tudja”. Ebben a levelében írja az ország kölcsön felvételének esetleges lehetőségét, mert a „héten Harkára 30 krajcárért 40 kaszást hívtak, s kiment 100 kaszás. Itt gyors segély kívántatik, munkát kell adni.... a napszám legfeljebb 40 krajcár, de ez is igen kevés van, a kenyér 50-60 krajcár így meg nem élhet. Intézkedjenek gyorsan az ínség iránt”. Baráti köréhez akadémikusok és egyszerű emberek sokasága tartozott. Pontossága, tisztessége ma már nehezen érthető általában. Az egyházi tisztségéről Fekete Dezső a következőket írja: „oly lelkiismeretes buzgalommal, hivatalának oly tökéletes felismerésével s fáradságot nem kímélő kitartással viselte, hogy sokszor saját személyére visszaható kellemetlenségeket is figyelmére sem méltatta, szerencsésnek érezte magát ha főiskolánk ügyét egy-egy lépéssel vihette előbbre”. A református egyházi tanács Biczó Géza rajztanárral határozatilag festette meg Gyárfás portréját. Lelkiismeretes buzgósággal, pontosan, pártatlanul magas kötelesség érzettel végezte minden hivatali munkáját. Tudományos képzettsége és korrektsége művének első kötete előszavában megfogalmazott. Munkásságát méltányolta az Akadémia is. 1878-ban levelező tagjául választják, 1879. január 19-én székfoglalóját történelmi témával teszi, Dobó István Egerben című dolgozatával. A székfoglalón 25-30 akadémikus, felesége és 10 éves fia van jelen. Ettől kezdve az Akadémiára is be kellett járnia. A Magyar Történeti Társaság választmányának is tagja lett. 2. Gyárfás István szobra. Rácz-Fodor Katalin alkotása, 2004
