Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Történelem - Kállay-Tóth Eglantine Krisztina-Lukács Béla: A nemes Tóth (Tooth) család

A nemes Tóth (Tooth) család

181- Erzsébet (Babus) édesapjához hasonlított nagy fekete szemeivel. Rendkívüli szépség és ami ennél több, igazi egyéniség volt. Dr. Pogány Albert felesége lett, ki a híres Nagyenyedi Kollégiumnak volt professzora. Nagyon tehetséges ember volt, egy régi erdélyi család sarj a, egy ideig Párizsban is járt egyetemre. Két fiuk volt: György (Gyuri) és Ádám. Babus első férje, Pogány Albert, rákban halt meg a 40-es évek végén. Később Babus Pécsi László orvosdoktorhoz ment feleségül, aki nagyon jó második apja lett Babus fiainak.

= Gyuri fogorvos lett, felesége Elli, gyermekorvosnő. Nekik is két gyermekük van, Márti és Laci. Márti is orvos. Egy évfolyamtársához ment feleségül. Egy darabig csak egymás lakóhelyétől messze kaptak állást - az akkori román politika miatt - most mindketten Nagy- enyeden dolgoznak. Egy gyermekük van. Gyuri családjával mindig Nagyenyeden élt. Laci Szegeden végzett, szintén orvos. Megnősült, Baján dolgozik.

= Ádám, Babus második fia a kolozsvári egyetemen (Cluj-Napoca) nyelveket tanult. Súlyos politikai zavargásokba keveredve börtönbe került. Erdélyi német lányt vett feleségül és egy lányuk született, Ingrid. Kiszabadulása után Ádám elvált feleségétől és kiment Amerikába, ahol ismeretlen körülmények között halt meg.- Kálmán Garda Kálmán és Pörike második gyeremeke (becenevén Kálmi). Egy baleset következtében pszichikai zavarok léptek fel nála. Később jó feleséget kapott, de továbbra is nehézségek mutatkoztak nála. Nővére Babus azonban mindig felkarolta és segítette Kálmit.

Béla volt Gizi néni és Hugó bácsi harmadik gyermeke. Mezőgazdasági tanulmányokat végzett. Feleségét Emmának hívták. A családi fáma szerint Hugó bácsiék (Béla szülei) nem örültek ennek a frigynek. Két gyermekük volt: Emma, becenevén Milike és Béla. Mindketten emigráltak 1956-ban. Béla "szőrmeállat nemesítő" lett. Milike az USA-ban telepedett le férjével.

Nyugdíjba vonulása után Hugó bácsi és Gizi néni Újvidékről Halasra költöztek az "öreg ház"-ba. Hugó bácsi 1926-ban bekövetkezett halála után az "öreg ház"-ban együtt éltek: Irma néni és fia, ifj Medveczky Károly, Gizi néni és a nénik unokahúga Tóth Lenke (Lilcsi). 1943-ban Irma néni meghalt.

Mikor 1944 végén a szovjet hadsereg Halasra bevonult, egy orosz ezredes, (ki jól beszélt franciául is) lefoglalta az "öreg ház" egyik szobáját. Gizi néni meghívta őt vacsorára. Feltehetően az ezredes jelenlétével a ház lakóinak sikerült a várost megszállók atrocitásait elkerülni. Később (a háború után) Gizi néninek, Medveczky Károlynak és Lilcsinek el kellett hagynia (hatósági utasításra) az "öreg ház"-at, mely helyett kiutaltak részükre egy kis lakást, de Gizi néni sohasem panaszkodott. 90 éves korában halt meg, miután eltemette mindhárom gyermekét. Lilcsi utolsó napjáig vigyázott rá és önfeláldozóan ápolta, mintha saját anyja lett volna.

JÁNOS 4. (1867-1899) ötödik gyermeke a Tóth János 3. - Zseny Krisztina házaspárnak. Őt a családban Janinak hívták. Magas volt, erős és elegáns. Mezőgazdasági tanulmányait befejezve arra készült, hogy átveszi édesapjától a családi birtok vezetését. Ám ezidőben édesapja még ereje teljében volt, eredményesen gazdálkodott. Más megoldást választott, bérbe vette "Janka Major"-t, egy állami tulajdonú (kb. 1300 hektáros) nagybirtokot Kisszállás közelében. Nagy kihívás volt ez az újdonsült diplomás gazdásznak. Feleségül vette Sárkány Lenkét, illenczfalvi Sárkány József gazdag földbirtokos leányát. Két gyermekük született: Lenke és Gizella. Sárkány Lenke, a szép fiatalasszony kivételesen intelligens volt. Sokat olvasott, jól zongorázott. Idősebbik leánya Lenke (a későbbiekben Lilcsi) mesélte felnőtt korában, (elmondásból tudta) hogy édesanyja mennyire szépen játszotta az "Aufforderung zum Tanz"-ot, Weber művét. Szerelmük szinte olyan volt, mint Trisztán és Izoldáé. Lilcsi mint egy kincset őrizte elhunyt szülei levelezését. Rettenetes tragédia érte a fiatal családot. Jani megkapta a tuberkulózist, ami ezidőben elterjedt betegség volt Magyarországon, Sárkány Lenke fivére is ebben halt meg fiatalon. Janit elküldték gyógyulni Meranba, de röviddel hazatérte után belehalt