Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Bánkiné Molnár Erzsébet: Földhasználat Halason a 18-19. században
Földhasználat Halason a 18 - 19. században 155 Az osztás módját a használat periódusa szerint újra és újra a helyi önkormányzat testületéi döntötték el. Arra mindenkor ügyeltek, hogy a birtokosok elsőbbségi jogát megőrizve az irredcmptusok és más közterhet viselő lakosok is lehetőséget kapjonak csekély kaszáló vagy veteményes birtoklására. A Kiskun Kerületben mindenütt, így Halason is redempciós forintok után osztottak járulékot. Amikor a járulékért taksát szedtek, a redemptusokra alacsonyabb díjat szabtak, mint a többi lakosra. A járulék csak a tőkefölddel együtt volt forgalomképes. Ez a bérbeadásra nem vonatkozott. Bármelyik redemptus továbbadhatta veteményesét, pl. egy irredemptusnak, de a bérlet csak az aktuális periódusra szólt. Halason 3-4 éves periódusokat alkalmaztak, de voltak évente újraosztott veteményesek is. Egy-egy nyilas osztású30 területen megközelítően azonos tenyészidejű növényt termelhettek. Járulékföldön termelték a kukoricát. 1767-ből már ismerjük az osztás rendjét. Ekkor öt redempciós forintra adtak egy egységnyi parcellát. Később nyolcforintos parcellákat mértek. A parcellák mind egyforma hosszúságúak voltak, a területet a szélesség szabta meg. Amikor pl. nyolc forint volt a kimérési egység akkor nyolc forintra egy öl széles parcella járt. Ekkor a kukoricaföld hossza 60 öl volt. A járulékföldet a tőkeföldtől eltérően Halason is határközösségben művelték. így az egymás melletti kukoricásokra könnyebb volt felügyelni. A vetés és a betakarítás idejét a tanács jelölte ki. 1783-ban történt, hogy három halasi gazda nem várta meg a tanács engedélyét és letörte a kukoricáját. Büntetésük a termés elkobzása lett.31 Ebben az esztendőben a redemptusok tíz forintra egy öl széles és 40 öl hosszú kukorica alá való parcellát kaphattak. Krumpliföldet 1798-tól osztottak rendszeresen. Az osztás egységéről 1817-ből van adatunk. Ekkor a redemptusok öt forintra egy öl széles parcellát kaptak. Sajnos a krumpliföldek hosszát nem jegyezték fel. A 12 Ft 30 krajcárnál kisebb redempciójú lakosok és az irre- demptusok egységesen 50-50 négyszögöl krumpliföldet kaptak.32 A terméseredményekről csak elszórt adatok maradtak meg. Pl. 1816-ban a halasi lakosok kukorica termése összesen 4666 pozsonyi mérő, a krumplitermés 3474 pozsonyi mérő volt. Egy-egy gazdának 2-6 mérő kukoricáj a termett, néhány nagyobb gazdának 10-15 mérő. Ebben az évben 30 mérős volt a legnagyobb kukoricatermés, ezt csak egy gazda érte el. Hasonló termésmennyiséget regisztráltak krumpliból is. Járulékföldön termelték a káposztát, bár előfordult, hogy a hatalmas határban illegálisan foglaltak egy-egy darab földet káposztának. Volt, aki a szőlőföldre káposztát is ültetett.33 Kendert 1761 -tői 1777-ig a Nyomásból adtak. A felszegieknek akét sziget és a Szegedi úton alul való részből, az alszegieknek a kis tón aluli részből. A Majsai útig terjedően a városhoz közeli nyomáson mindaddig kenderföldek voltak, amíg szükség nem lett a területre házhelyeknek.34 A tőkeföldön kívüli kaszálókat szintén a közföldből jelölték ki. Innen juthattak a földnélküli állattartók kevés téli takarmányhoz. Természetesen először ebből is a redemptusok kaphattak. Azok az irredemptusok akiknek a városban házuk volt és igásjószágot tartottak a tízforintos váltságú, elszegényedett redemptusokkal kerültek egy kategóriába. Akinek még így sem jutott kaszáló, az a város szénájából vásárolhatott. 1795-ben egy szénaporció hat krajcárba került.35 Tekintettel arra, hogy a kiosztott j árulékföld nagyságát a tanács periódusonként a várható igényhez igazította, nem tudjuk összességében mekkora területet foglalt el az osztatlan közös tulajdonú földből. Szőlőföld Szőlőnek szintén az osztatlan közös tulajdonban hagyott földből szakítottak ki területet. Az osztás helyéről, idejéről és feltételeiről a birtokosság és a tanács közös gyűlésben döntött. A végrehajtás megszervezéséről, a vonatkozó határozatok megtartásáról a tanács gondoskodott. A szőlőtelepítésre kijelölt határrész felett a birtokos közösség képviseletében a tanács mindaddig
