Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Bánkiné Molnár Erzsébet: Földhasználat Halason a 18-19. században
154 Bánkiné Molnár Erzsébet 3. táblázat. Bérbeadott puszták Halason a 18. században Puszta Év Bérleti díj Ft/év Bérlő Rekettye 1745-1751 2000 Ft kölcsön kamatában Maries Pál 1751-1756 250 Szarkás 1756-1761 300 Félegyháza 1761-1767 312 Pirtóból egy rész 1754 Vigyázó Pál Bodoglárból egy marhajárás 1761-1762 300 Endre András félegyházi redemptus compániája 1764 350 1787-1790 Bodoglár 1790-1793 7-1806 Balotán egy marhajárás 1797. márc.-nov. 1. Maksa Gáspár szegedi lakos Tajó fele 1756-1766 150 Kiriak György szegedi lakos Tajó 1770-1804 250 Jászkun Kerület Rekettyén egy marhajárás 7-1767 300 Pataj Változásokat okozott, ha a birtokosok közösségét képviselő tanács a gazdálkodási szükségletek szerint bizonyos területeken művelési ág változtatást engedélyezett vagy éppen kikényszerített. Pl. 1807-ben az állattartók kívánságára Zsanán két baromjárást jelöltek ki, de ugyanekkor Bodogláron és Tajón szállásföldeket osztanak a korábban legelőnek használt részből.28 Az 1809-1811 között végrehajtott földrendezés után Halas határának 1/4 része lett egyéni birtoklású, 3/4 része maradt osztatlan közös legelőnek. A közlegelők területe ekkor elérte a 76585 katasztrális holdat. Nagyobb változás egészen az 1861-63-as tagosításig nem történt. Halason 1853-ban a birtokosok képviseletében száz birtokos szavazott a legelőfelosztás mellett, majd 1858-ban a legelőfelosztást összekapcsolták a tagosítással.29 A végrehajtás 1863- ig elhúzódott. A birtokosság tulajdonában ekkor még meghagyták a várost körülvevő szabad földeket, amit majd csak 1887-ben osztottak fel. A tagosítás utáni állapotot mutatja a Helytartótanács rendeletére készült országos mezőgazdasági felmérés, amelyet 1865-ben nyomtatásban kiadtak. A felmérés szerint a halasi legelők területe 44452 kh és 759 négyszögöl volt. Járulékföld A tőkeföld utáni járulékföldet az osztatlan közös tulajdonú határból szakították ki. Járulékföld volt a kapás növények, a köles, a len, a kender, és a tőkeföldön kívüli szénakaszálók területe.
