Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Régészet - Varga Sándor: Középkori temető Kisszállás határában. Kőhegyi Mihály ásatása Kisszállás-Templomdombon

118

Vaiga Sándor

Jegyzetek

1 A lelőhely azonosítását nagymértékben megnehezíti, hogy jelenleg az ÉNy-DK irányú magaspartot, a Mélykútra vezető úttól délre, sűrűn benőtt erdősáv borítja.

2 A szandzsáknál kisebb közigazgatási területegység.

3 A település elnéptelenedését valószínűleg a török előrenyomulás eredményezte.

4 Az alábbiakban felsorolt lelőhelyek a 12. 385.; 12. 425.; 12.298. leltári számon találhatók meg aThorma János Múzeum régészeti adattárában.

5 A leírás alapján ugyanis a domb, a régi kisszállási... (?) temetővel szemben helyezkedik el.

6 A sírleírásoknál a következő rövidítéseket használtam: M: sírmélység; Sz: a sírgödör szélessége; H: a sírgödör hosszúsága; Vh: vázhossz; T: tájolás

7 A sír feltárása során megfigyelt szerves anyag maradványának a hossza 34-39 cm.

8 A veret eredeti helye valószínűleg a bronzcsat után lehetett, amely a feltárás során sérült meg. Ezt támasztja alá az is, hogy a megmaradt két csigolyán utólagos sérülések találhatók, illetve az itt húzódó bőröv szakasza hiányzik.

9 A bronzveretes övét a mezőkovácsházi Kisállat Rendelő röntgenében vizsgáltuk meg. Ezúton is szeretném megköszönni dr. Búvár István szíves segítségét.

10 Az árok betöltéséből előkerült leletek, illetve a település objektumainak közelsége miatt nem zárható ki az árok településhez való tartozása sem.

11 A téglával kirakott sírok az Árpád-korrajellemzőek.

12 Kecskémét-Páhi, Kecskemét-Lajos, mindkettő csontból (SZABÓ 1938, 71; 356-357. kép); Mező- kovácsháza 48. és 100. sir, utóbbi csontból esztergá- lyozott (BÁLINT 1939, 156-157.; XXIX. t. 17-18.); Nagytálya 101/A, 143. sír (KOVÁCS 1973,127,130 III. 1.14, Vl.t. 1).

13 A 7 db veretből 4 db veret csak az övről készített röntgenfelvételeken látszik.

14 Csút (GEREVICH 1943, 130-132, 143); Dorog, szórvány (BÁLINT 1938, 153); Gyula-Fövenyes 7, 66. sírok (BÁLINT 1938, 153-156.); Kaszaper- Templomhalom 123,125,162. sírok (BÁLINT 1938,

152- 156.); Ladánybene, szórvány (SZABÓ 1938, 66); Mezőkovácsháza 95. sír (BÁLINT 1939, 155); Mohács-Cselepatak 2. gödör (Ifj. FEHÉR 1955, 222); Muhi, szórvány (ÉRI-BÁLINT 1959, 58); Nagylak, szórvány (BÁLINT 1938 155-156., G. SÁNDOR 1959, 115); Subotice (Szabadka) Hinga- halom 3. sír (SHAFARIK SCHUMANN 1954, 11); Tiszaújfalu, sírból (SZABÓ 1938,66).

15 Az eddig, általam felgyűjtött 43 lelőhely száma, valamint a csontosövek típusvariációi is tovább gyarapodhatnak. A részletes feldolgozást azonban megnehezíti, hogy az övékhez tartozó veretek, csatok és szíjvégek jelentős része szórványként került elő, illetve a régi ásatásoknál számos ma már fontosnak számító megfigyelés elmaradt.

16 Csengele-Bogárhát 11-12. sír (HORVÁTH 1978, 102-103., III. t. 2-2a); Gyula-Fövenyes 66. sír (BÁLINT 1938, 153); Jászdózsa-Négyszállás II. temető (HAVASSY 1996, Kát. 172.); Kaszaper- Templomhalom 123. és 162. sírok (BÁLINT 1938,

153- 154., XIII. t. 24, XIV. t. 18), Nagytálya Berkimalom 117. sír, valamint 3 db szórványként (KOVÁCS 1973, 129, 135, V. t. 9, VIII. t. 2); Nyársapát Templompart, szórvány (BENKŐ 1980, 339,10.1.1,21. t. 15), Tiszaújfalu (SZABÓ 1938,66, 353. kép).

17 A dolgozatotHorváth Ferenc(Móra FerencMúzeum, Szeged) lektorálta,a táblákat és a 3. ábrán látható rajzot Boldog Zoltán készítette, munkájukat ezúton köszönöm meg.