Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Horváth Lajos: Adatok a Kiskunhalason birtokos Paksy család történethez
HALASI MÚZEUM 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára 119 Adatok a Kiskunhalason birtokos Paksy család történetéhez Horváth Lajos A Paksy főúri család a Rátót nemzetségből származott, tagjai magas tisztségeket viseltek az állam központi és megyei igazgatásában.1 Csak megemlítjük Paksy Lászlót (1438-1487), aki előbb kincstartó, majd tárnokmester volt.2 Nagybátyja Paksi János tolnai főispánnak, királyi tanácsosnak, aki hősi halált halt Mohács mezején 1526. aug. 29-én. Ennek testvére, Paksi Balázs, győri püspök szintén Mohács mezején lehelte ki lelkét a csatában.3 A székből vármegyévé szerveződő Solt szolgabírái 1500-ban Pakosi Albert és János.4 A család nevét sokféleképpen írták az idők folyamán, korábbi alaknak tekintjük a Pakosit, de Írták Paxynak is. Pakosi Albert királyi adószedő volt 1492-ben, úgy látszik, hogy a vámmentességet élvező kévéi (ráckevei) kereskedőktől is szedett vámot, mert II. Ulászló 1492. júl. 13-án kelt oklevelével ettől eltiltotta.5 1. A Paksy család és birtokai a XVI-XVII. században A budai káptalan előtt 1520. febr. 10-én Keczeli Miklós a maga és gyermekei, Menyhért, Albert és Zsófia (Roskoványi János özvegye), továbbá Kiskőrösi Bwgacz Ambrus és leánya, Júlia (Karachon Andrásné) nevében is Tetétlen birtokot a solti székben 250 forintért örök áron eladta Pakosi Jánosnak, feleségének Margitnak és Farkas, János, Lajos és György nevű fiaiknak. 6 Ez a Tetétlen Solt közelében lévő puszta volt, többnyire Solt lakói művelték, később Külső és Belső-Tetétlen néven puszta.7 Az 1520-ban fiúként szereplő Paxy János valószínűleg Budának török kézre kerülése, 1541 körüli időben a Magyar Királyságba tette át székhelyét. A budai szandzsák 1559. évi összeírásában Gödnél olvashatjuk: „Paksi János malma a nevezett pusztán, kétkerekű. Romos. Az említett kétkerekű, romos malomépítmény tulajdonosa, a fent nevezett gyaur, fellázadt és az ellenség földjére menekült.”8 Komáromban telepedett le, innen küld jelentést I. Ferdinánd királynak 1553. szept. 13-án a budai török diplomáciai helyzetről. Ismeretlen időponttól kezdve komáromi főispán, 1560-tól báró.9 A Paksy család mindenképpen felemelkedőben volt. Régebbi vélemény szerint: „Az elpusztult s feldúlt Duna mellékét a határos Pestmegyétől egész Tolnamegyéig mint uratlan birtokot 1560-ban és 1581-ben a Paksyak kapják, de a dunamelléki községeken kívül még más helyeket is kapnak a megye különböző vidékein.”10 Ez a leírás Fejér megyére vonatkozik, melybe valószínűleg beleértendő Solt szék területe. Az esztergomi káptalan 1562. márc. 2-án igazolta, hogy Paxy Jánost és Lajost adomány címén bevezette több Tolna és Fejér megyei birtokba, valamint Wejthe, Szentimre és Soóth Solt széki birtokokba.11 Vejte puszta Harta határában, Szentimre Lacháza közelében feküdt és maga Solt város a szék, majd a megye központja.12 Halas város birtoklástörténetére nézve sajnos nem rendelkezünk, még olyan adatokkal sem, mint amilyeneket az előzőben bemutattunk. PPSm. közgyűlésén 1691. júl. 17-én olvasták fel I. Lipót oklevelét, mely előadja, hogy a török uralom alatti területeken a helytelen tájékoztatás következtében bizonyos helységeket adományoztak annak idején. Esterházy Pál nádor (1681-1713) vizsgálata eredményeként megállapítást nyert, hogy 1567-ben I. Ferdinánd a Csongrád megyében fekvő Halast valóban a Paksy családnak adományozta, de az nem azonos a
