Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Varga Sándor: Középkori temető Kisszállás határában. Kőhegyi Mihály ásatása Kisszállás-Templomdombon
Középkori temető Kisszállás határában 117 A kisszállási 24. sírból származó négyzet alakú veretek, valamint a szíjvéghez hasonló darabok számos lelőhelyről ismertek.16 Középkori temetőink gyakori leletei közé tartoznak a bronzhuzalból hajlított vagy öntött ruhakapcsok. A kisszállási temető 5 sírja (45,48,51,54. női sirok, valamint a 42. férfisír) tartalmazott mhakapcsokat, amelyek analógiáik alapj án a 14-16. századra keltezhető. Hajkarika a 49. és az 51. sírban fordult elő. A 49. sírban eltemetett nő ezüsthuzalból készült S végű hajkarikája, valamint a jobb medencelapátból előkerült III. István denára a temető Árpád-kori előzményét erősíti meg. Az 51. sírból származó karikák pedig feltételezhetően egy korábbi sír megbolygatása eredményeként került a sírgödör földjébe. Összefoglalás Az ismertetett leletanyag alapján elmondható, hogy a Kisszállás-Templomdombon feltárt 54 síros temetőrészlet a 14-16. század folyamán volt használatban. A téglasír, az „S” végű hajkarikák, valamint a III. István ezüst denára azonban alátámasztja, hogy számolnunk kell a templom Árpád-kori előzményével is. A templomdombot övező magasparton a templomhoz tartozó középkori település nyomait is sikerült megtalálni. A templom építési fázisainak, a temető méretének, illetve a település szerkezetének a megismeréséhez további ásatások megfigyelései adhatnak választ.17 Irodalom és rövidítés jegyzék BÁLINT ALAJOS: A kaszaperi középkori templom és temető. - Das Gräberfeld und die Kirche von Kaszaper aus _ dem Mittelalter.DolgXIV(1938), 139-190. BÁLINT ALAJOS: A mezőkovácsházi középkori település emlékei. - Ausgrabungen in Mezőkovácsháza. Dol^XV(\939), 146-164. BENKŐ ELEK: A középkori Nyársapát. Bálint Alajos ásatásai a nyársapáti Templomparton. StCom 9 (1980), 315-422. ÉRI ISTVÁN-BÁLINT ALAJOS: Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei (Leszih Andor ásatásai). RégFüzII. <5(1959) Ifj. FEHÉR GÉZA: Az 1949. évi Mohács-Csele pataki mentőásatás. - Die Rettungsgrabung von Mohács-Csele patak im Jahre 1949. ArchÉrí 82 (1955), 212-228. GALLINA ZSOLT: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén. In: Halasi Múzeum Emlékkönyve a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas, 1999,83-108. GEREVICH LÁSZLÓ: A csúti középkori sírmező. SRA7//( 1943), 103-166. HATHÁZI GÁBOR: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban. In: Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a törökkor végéig. Kiskunhalas, 2000,169-302. II AVASS V' PÉTFR (szerk.): Zúduló sasok. Új honfoglalók besenyők, kunok, jászok a középkori Alföldön és Mezőföldön. Gyulai Katalógusok 2. Gyula, 1996 HORVATH FERENC: Csengele középkori temploma. - Die mittelalterliche Kirche in Csengele. MFMÉ1976-77/1 (1978), 91-125. KOVÁCS BÉLA: Nagytálya középkori templomának feltárása. Z Mise á découvert de 1' église médiévale de Nagytálya. EMÉX( 1973), 119-158. KŐHEGYI MIHÁLY: Kisszállás-Templomdomb.^rcAÉrt93(1966), 63. B. OBERSCHALL MAGDA: A salgótarjáni, orgondaszentmiklósi és pakonyi középkori sírleletek. - Die Mittelalterlichen Grabfunde von Salgótarján, Orgondaszentmiklós und Pakony. Művelődéstörténeti Füzetek 1. Kiadja a Magyar Történeti Múzeum Történeti Tára. Bp. 1942 PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Régészeti adatok a kunok viseletéhez. - Archäologische Angaben zur Tracht der Kumanen. ArchÉrt 109 (1982), 89-105. G. SÁN DÓR MÁRIA: Középkori csontosövek a Magyar Nemzeti Múzeumból. - Mittelalterliche knöcherne Gürtel im Ungarischen Nationalmuseum. FA 11 (1959), 115-123. SHAFARIK, OLGA - SCHULMANN, MIRKO: XHHTA Cpe;iH,OBCKOBHa treKponojra ko;i Cyóorime.-The medieval necropolis Hinga near Subotica. R VM3 (1954), 5-55. SZABÓ KÁLMÁN: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. - Kulturgeschichtliche Denkmäler der Ungarischen Tiefebene. Bibliotheca Humanitatis Historica 111. Budapest, 1938 VASS FLŐI): Kalocsa környékének török kori adóösszeírásai. Kalocsa, 1980
