Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Gallina Zsolt-Molnár István: Középkori templom és sírmező Kunfehértó-Templomhegyen
100 Gallina Zsolt - Molnár István Nagy kérdés az is, hogy kik temetkeztek a templom köré. Az írott forrásokból annyit tudunk, hogy Fejértó 1473-ban kun szállásként tűnik fel. Nevéből ítélve azonban, a kérdéssel foglalkozó, Hatházi Gáborjelentős továbbélő magyar népességgel is számol (GYÁRFÁS 1870- 1885. III. 298., 675., 677., HATHÁZI 2000. 204.). Ezek alapján felvetődhet az, hogy a Templomhegyen temetkezőkben kunokat (is) kereshetünk. A csekély számú régészeti és írott forrásból e kérdést nem tudjuk sem pro, sem kontra eldönteni. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy hol helyezkedett/helyezkedhetett el a templom, il letve a temető faluja. Kőhegyi Mihály a templom és a temető környékén, az egykori falu házhelyeit is megfigyelte. Véleménye szerint a vetésben kirajzolódó két sor ház között, a falu É-i harmadának tájékán állt a templom. A templom pusztulásáról és a temető megszűnéséről nincs közvetlen adatunk. Elképzelhető azonban, hogy ezzel is összefüggésben lehet, a Templomhegytől DDK-re fekvő, a közeli Balázs-tanyán lelt 16. század eleji, ezüstérmékből álló kincslelet (GALLINA 1999. 101.). Az írott forrásokból annyit tudunk, hogy Fehértó 1560-ban már lakatlan puszta (NAGY SZEDER 1926. 57-58., HATHÁZI 2000. 209.). Kőhegyi Mihály szerint a temető a 16. század legvégén zárult, mi úgy véljük, hogy a feltárt temetőrészlet sírjainak felső időhatára a 16. század második fele. Ez vélhetően összhangban áll a fenti adatokkal is. E feltárás, a csekély számú biztos válasz mellett, további kérdések sorát nyitja meg. Most csak egy, még ha nem is oly kicsiny, szeletét ismerhettük meg e lelőhely történetének. Egy későbbi, nagyobb, a teljes lelőhelyre kiterjedő ásatás állapíthatná meg a temető és a templom használatának a kezdetét és a végét, egymáshoz való viszonyát. Fontos lenne a Templomhegy melletti falu/falvak és a templom, valamint a temető kapcsolatának a vizsgálata is, ami már tágabb összefüggésbe helyezhetné Kunfehértó középkori történetét. Köszönet Barta Gábornak a rajzokért. Irodalom BÁLINT 1938-Bálint Alajos: A kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok XIV. 1938. 138-184. BENKÓ 1980 - Benkő Elek: A középkori Nyársapát. Bálint Alajos ásatásai a középkori Templomparton. Studia Comitatensia 9.(1980) 315-525 BÁRDOS 1978-Bárdos Edit: Középkori templom és temető Kaposvár határában. SMKIII. (1978) 187-234. BÁRDOS 1987- Bárdos Edit: Középkori templom és temető Kaposvár határában II. SMK VIII. (1987) 5-82. BICZO 1987 - Biczó Piroska: Adatok Bács-Kiskun megye középkori építészetéhez. Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1986.(1987)71-80. GAAL 1982 - Gaál Attila: A dombóvár-Békatói XVI-XVII-i sz-i temető. A szekszárdi Béri Balog Ádám Múzeum Évkönyve X-XI. (1979-1980) 133-224. GALLINA 1999 - Gallina Zsolt: Árpád-kori és középkori templomok Kiskunhalas környékén. In: Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Thorma János Múzeum Könyvei 3. Szerk.: Szakái Aurél. Kiskunhalas, 1999.83-108. GEREVICH 1943 Gerevich László: A csúti középkori sirmező. Budapest Régiségei XIII. (1943) 103-166. GYÁRFÁS 1870-1885 - Gyárfás István: Ajász-kúnok története I-IV. Kecskemét-Szolnok-Budapest. 1870-1885. HATHÁZI 2000 - Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban. In: Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk.: Ö. Kovács József-Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2000.169-303. MITHAY1985- Mithay Sándor: A győri XVI-XVII. századi temető. CommArchHung 1985.185-197. NAGY SZEDER 1923 - Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas Város történetéhez. Kiskunhalas, 1923. NAGY SZEDER 1926-Nagy Szeder István: Kiskun-Halas Város Története Oklevéltárral. Kiskun-Halas, 1926. PÁLÓCZJ-HORVÁTH - 1976 Pálóczi-Horváth András: A Lászlófalván 1969-1974-ben végzett régészeti ásatások eredményei. Cumania 4 (1976) 275-309. BOGNÁR 1978 - Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. I. Jászkunság. Közzéteszi: Bognár András. Kecskemét- Szolnok, 1978. RADVÁNSZKY 1896 - Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I. Budapest, 1896.
