Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Régészet - Gallina Zsolt-Molnár István: Középkori templom és sírmező Kunfehértó-Templomhegyen

Középkori templom és sírmező Kunfehértó-Templomhegyen

101

RITOÓK 1997 - Ritoók Ágnes: A magyarországi templom körüli temetők feltárásának újabb eredményei Folia Arch. 46. (1997) 165-177.

CS. SÓS-PARÁDI 1971 - Cs. Sós Ágnes-Parádi Nándor: A csátaljai középkori temető és település. Folia Arch. 22 (1971)105-141.

SZABÓ 1955-Szabó Kálmán: Honfoglalás kori párták. Folia Arch. 7. (1955) 123-125.

V. SZÉKELY 1987- V. Székely György: Középkori templom és temető feltárása Nyárlőrincen. Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1986. (1987) 81 -86.

V. SZÉKELY 2000 -V. Székely György: Árpád-kori települések a történeti Halas határában. In: Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk.: Ö. Kovács József-Szakál Aurél. Kiskunhalas, 2000.129-168.

TRILLSAM-W1CKER 1994-TrillsamMárton-WickerErika: Régészeti lelőhelyekKunfehértóhatárában. Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1992.1994.32-46.

WICKER 1989 - Wicker Erika: „Halasi Múzeum”. Régiséggyűjtők, múzeumalapítók a múlt századi Kiskunhalason (1824-1874). I. Halasi Téka 1989.9. szám

Jegyzetek

1 TJM Rég. Ad.: 5631., TJM Rég. Gy.: 79. 15. 1-79. 16.4.

2 Az ásatás idején 98-104 cm széles, a felszíntől számítva 127 cm mély volt. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az ásatás térképén nem leltük ennek a temetőkerítő ároknak a nyomát.

3 A legtöbb esetben nem a teljes csontváz, sokszor csak a koponya és a hosszúcsontok kerültek a múzeumba. A sírok dokumentálása előre elkészített sírlapokon történt. Használhatatlanságuk miatt kénytelenek voltunk eltekinteni ezek közlésétől. A sokszoros bolygatás miatt a sírgödör mérete nem volt mindig megállapítható és általában csak a váz volt tájolható. A leletanyag a kiskunhalasi Thorma János Múzeumba került (TJM Rég.Gy.).

4 A tájolás valószínűleg 64 vonásos tájolóval készült. Az 1., 2., 5. sírok esetében azonban nem következetes a megadott érték.

5 A leletanyag vizsgálatakor ennek nem találtuk nyomát.

6 A párták használatáról: RADVÁNSZKY 1896. 227- 232. HORVÁTH 1970. 157-160., PÁLÓCZI-HOR- VÁTH 1976.300-301.)

7 Felvetődött az, hogy a Pömyehalom a Templomheggyel lenne azonosítható. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az ettől jóval délebbre feltárt Kovácstanyával hozható összefüggésbe, leletanyaga alapján (W1CKER-TR1LLSAM 1994. 39., V. SZÉKELY 1999. 152.).

8 A fehértói, bodoglári, kelebiai és a fülöpjakabai kincsleleteket vizsgálva Hatházi Gábor megállapítja, hogy a területet valamikor a 15. század középső harmadában, ma még forrásokkal nem igazolható súlyos megrázkódtatás érte. Az elrejtési hullám magyarázatául az 1440-es évek interregnuma vagy az 1450-es évek pestisjárványa szolgálhat (HATHÁZI 2000. 268.).