Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Rónasági Takarékszövetkezeti Bank Fő tér 8. Kecel és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet (ÁFÉSZ) az 1970-es évek elején, a mai Fő téren építendő bevásárló központja számára több épületet és azok telkeit (pl. a régi jegyzői lakást és annak udvarát) megvásárolta, és a házat lebontotta. 1978-ban a felépült ABC és tejbár által fel nem használt terület a tanács tulajdonában maradt amit gépkocsi parkolónak használtak. 1985-ben a területet a Rónasági Takarékszövetkezet kapta meg, azzal a feltétellel, hogy az emeleti rész tanácsi tulajdonba megy át, a földszinti helységeket a bank használja. Az emeleti részt néhány évig a Magyar Szocialista Munkáspárt vette birtokba. A bankfiók 1986-ban nyílt meg. Az 1994. január 8-i ünnepélyes gázlánggyújtást a banknál - a földgáz megérkezését a városba - emléktábla örökítette meg. Révész-Seidner-ház Szabadság tér 18. A keceli házbirtokosok 1879. évi jegyzékén az 586. házszámú ingatlan tulajdonosa Szőke János. A 19. század második felében, párhuzamosan Kecel lakosságának növekedésével, a kereskedéssel foglalkozó zsidóság betelepülése is felerősödött. Az 1900-as évek eleje táján költözött Kecelre az 1880-ban Zsámbékon született Trébics Ödön (édesanyja Rottmann Júlia), aki később Révészre magyarosítatta a nevét. A község közepén megvásárolta Szőke 213 FOTÓ: NÁNAI
