Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)

Tartalom

János házát és kiterjedt kertjét, majd megnyitotta szatócsboltját. Az 1920-as években a ház utcai frontját átépítette, megnagyobbította. Ekkor kapta az 1950-es években ismert alakját. Révész Ödön felesége a tokodi születésű Rosenschein Lina volt. Há­zasságukból született gyermekeik: Sándor, Miklós, Magda, Irén és László. Révész Ödönt és feleségét 1944-ben a keceli gettóból deportálták. (1944. május végén a Révész-házat is kijelölték gettónak, ugyanúgy, mint a mellette lévő Szabolcs-házat, a zsidó-kántor lakást és a zsidó iskolát.) Az ausztriai Sankt-Pöltenben halt meg egy zsidó kórházbarakban, a felesége Günskirchenben tífuszban pusztult el. Sándor fiuk, mint munkaszolgálatos halt meg valahol Ukrajnában.22 Révész Miklós elköltözött Kecelről és Budapesten dolgozott. Az 1960-70-es években hazalátogatgatott. Révész Magda, aki 1913-ban született Kecelen, férjhez ment Seidner Gyula hentes és mészároshoz (Gyöngyös vidékéről származott), két gyer­mekük született: György 1933-ban és Anna 1935-ben. A Révész-házban laktak és a mészárszék is itt volt. Révész Irénnek a családi házban volt textil üzlete. Miután férjez ment Rózsa Andráshoz, a Vasút utca 49-ben laktak. Révész László, aki kereskedelmi érettségivel rendelkezett, az 1956 júniusában, a Szabadság tér 7. szám alatt megnyílt Országos Takarékpénztár első vezetője lett, melyet 1973-ig vezetett. Felesége Aranka, gyermekük Sándor és Márta. A Révész ház L alakban épült, nagy, tágas udvarral. Révész Lászlóék az udvari szárnyban laktak. A lakás mögött több raktárhelység, pince, kamra, az épület végén egy magán (állat) vágóhely is volt. Az 1950-es évektől az 1970-es évek végéig a házban a földmüvesszövetkezet hentesüzlete - melyet Seidner Gyula vezetett - az északi részen volt, a nagyobb üzlet­helységet pedig a földmüvesszövetkezet háztartási és vegyi boltja számára bérelte. A holokausztot túlélő Seidner és Révész család 1979-ben eladta az épületet a Kecel Nagyközségi Tanácsnak és elköltöztek Budapestre. Az épületet 1980-ban bontották le, helyet biztosítva az épülő Nevelési Központnak. Schindler János Kossuth Lajos utca 3/1. A 20. század harmadik negyedében a keceli plébániának a Kossuth utcában kb. 1 kát. hold kertje volt. Az 1970-es évek elején öt építési telket, általában 6-700 m2-es ház­helyet mértek ki és adtak el. A plébániától délre fekvő hannadik telket Schindler János és felesége, Hlavati Margit vásárol­ták meg. Beton alapra, téglából építették fel kb. 120 nf-es családi házukat L alakban, tetőtér beépítéssel, pincével, Katona utcai kapubejárattal. Az előkertben különleges fenyőfákat telepítettek. Schindler János Kecel város polgármestere 1951. január 23-án született Kalo­csán.23 Szülei császártöltési lakosok. Édesapja Schindler Antal, édesanyja Várszegi Rozália. Császártöltésen járt általános iskolába, majd 1969-ben Kalocsán érettségizett. 214

Next

/
Thumbnails
Contents