Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
2 colos cső kútjaiból, tiszta, puha, arzénmentes, jó ivóvizet hozott felszínre. Az épületet az idők folyamán többször is átépítették, karbantartották, utcai megjelenését az ajtók és ablakok cseréjével megváltoztatták. Az épület déli szárnyában 1956-ben az Országos Takarékpénztár (OTP) nyitotta meg keceli fiókját. Itt működött 1969-ig, míg fel nem épült az új emeletes székházuk a Császártöltési út elején. Első igazgatója Révész László, aki kölcsönökkel segítette a parcellázásokat, majd az építtetőket (nemcsak kölcsönökkel, hanem sokat érő jó tanácsokkal is). A történethez az is hozzátartozik, hogy az utóbbi években a KTSZ veszített jelentőségéből; a feltörekvő új vállalkozásokkal nem tudta felvenni a versenyt. Létszáma fogyóban volt, bevételei csökkentek. 1976-ban a keceli iparosok szövetkezete (a KTSZ) megalakulásának 25 éves jubileumára a Bács megyei lapkiadó vállalat kiadásában, Nagy Ottó szerkesztésében 20 oldalas, A/4 nagyságú, képekkel illusztrált kiadványt jelentetett meg, mely áttekintést ad a megalakulásukról, eredményeikről, gondjaikról, az egyes részlegek munkájáról. „Súlyát, a szövetkezet életében elfoglalt helyét, tekintve ismertetésünk élére kívánkozik a vasipari részleg munkája...” Akarva, akaratlanul is érzékelteti, hogy a faipari, az építőipari és a lakosságot kiszolgáló másik nyolc részleg a szövetkezet életében kisebb jelentőséggel bírt, jövedelmezőségük messze elmaradt a vasipari tevékenység eredményétől. A vasipari részleg 1951 és 1976 között hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az iparszert! termelés az 1960-as évek elején kezdett kialakulni, amikor az Agrotröszt vállalatainak nagy sorozatokban kezdtek lovaskocsikat és talicskákat gyártani. 1968-ban már évi 500 db lovaskocsit gyártottak. A lovaskocsi-gyártás befejeződésével a részleg szinte munka nélkül maradt. A fordulatot a festékszóró-fülkék gyártása hozta meg. Néhány év alatt 140 db-ot gyártottak e hatalmas szerkezetekből. A megrendelők között volt a székesfehérvári Videoton, a győri Vagon és Gépgyár, a Metro, a MÁV. A Hajtómű és Festékberendezések Gyára révén külföldi megrendeléseket is teljesítettek. 1972- ben festőberendezést szállítottak a minszki (Szovjetunió) traktorgyár részére, majd a rosztovi kombájngyámak 20 egységből álló, 50 méter hosszú festősort, közel 7 év fél millió forint értékben. A szállítmány súlya közel 300 tonnát tett ki. Ami még sohasem fordult elő a keceli vasútállomás történetében, hogy külön irányvonat indult a berendezésekkel a Szovjetunióba. Az 1970-es években a Szovjetunióbeli dnyepro-petrovszki porszívógyár és a kalocsai EKA gyár számára gyártották több millió forint értékben a továbbfejlesztett elektrostatikus festék berendezéseket. Az iskolabútor és sportgyár megrendelésére hetente egy vagon iskolapad-vázat szállítottak, ami heti százezer forint bevételt jelentett. A budapesti Beloiannis Híradástechnikai Gyár számára telefonközponthoz alkatrészeket gyártottak. Erre az időre esik az építőipari részleg visszafejlődése (60 főről 20 főre) ezzel szemben a faipari részleg bekapcsolódott a tőkés piaci A keceli Szövetkezet által gyártott festékszóró berendezés szerelése a minszki traktorgyárban 134
