Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Virág családból 2, Vető Ödön és Weisz néni) Vető György kéziratában keserűen jegyzi meg „a hitleristák által hőn óhajtott felszámolása a zsidóságnak, legalább is Kecelen, rövidesen befejeződik”8. Sokak véleménye, hogy Horthy kormányzót és minisztereit, a trianoni békediktátum, az ország feldarabolása kergette a hitleri Németország érdekszférájába, tette csatlós országgá. Felelősség terheli a háborúba való belépésért, a doni kalandért, sok százezer magyar honvéd értelmetlen haláláért és a több százezer zsidó honfitársunk deportálásáért. A közreműködés megtagadása, szabotálása is lassította volna a terv végrehajtását. Felmerül a kérdés, hogyan tudott több százezer embert bevagonírozni néhány száz SS-katona és csendőr? Miért nem védekezett, miért vonult önként a halálba és miért nem fejtett ki ellenállást a magyar zsidóság? Hihetetlen volt a világ közömbössége: Anglia, az Egyesült Államok, Svájc a menekülők elől lezárta határait (volt, hogy az illegálisan bevándoroltakat visszatoloncolták Németországba) ugyanekkor a valutával és műkincsekkel rendelkezőket befogadták. A varsói gettó leverése után, a lengyel Zsidó Nemzeti Bizottság Londonba küldött levelében a nácikon kívül a szabad világ zsidó vezetőit is elítélték.'’ „Hárommillió lengyel zsidó vére bosszúért kiállt, nemcsak a náci gyilkosok ellen, hanem a közömbös elemek ellen is, akik beérték puszta szóval, de nem tettek semmit, hogy megmentsék a fenevadak karmaitól egy pusztulásra ítélt népet. Ezt mi sem felejthetjük el vagy bocsáthatjuk meg”.10 Izraelita iskola Szabadság tér 21. Eötvös József vallás és közoktatási miniszter 1868. évi XXXVIII. törvénycikke rendezte az ország oktatás ügyét, a 9 fejezetből, 148 paragrafusból álló törvény kimondta a 15 éves korig tartó tankötelezettséget, nemre, fajra, vallásra való megkülönböztetés nélkül. Az elemi iskolák fenntartási költségeihez a lakosság az iskolaadóval, az egyenes adó 5 %-kal járult hozzá. Kecel községben 1878-tól működött izraelita iskola, amelyet a község is segélyezett 1883-ban 100 forinttal. Pest vármegye törvényhatósága úgy döntött, hogy a segélyezés a község különböző hitfelekezetei között arányosan osztandó el. Azzal indokolta, hogy az iskolákat a község jövedelméből tartották el, ehhez pedig - adóikkal - az izraelita hitfelekezet tagjai is hozzájárultak: a segély tehát őket is megilleti.11 Ezt a segélyt 1884-ben 150 forintra emelte a községi elöljáróság, ugyanakkor elutasította az izraelita hitközség kérését egy új iskola építésére vonatkozólag, hivatkozva a katolikus iskolák igen rossz állapotára. Ezt a kérést 1896-ban a millenium évében tudta Kecel község teljesíteni. Ebben nem kis része volt az 1895. évi XLII. törvénycikknek, ismert nevén a Recepció Törvényének12. Az 1. §. Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik. 2. §. Az 1868. Lili. te. 18, 19,20,21,23. §107 FOTÓ: NÁNAI
