Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)

Tartalom

inak rendelkezései az izraelita vallásúakra is kiterjesztettnek. 3. §. Lelkész (rabbi), hitközségi elöljárói az izraelita felekezetnek csak olyan tagja lehet, ki magyar állampolgárságú és képesítését Magyarországon szerezte.

Ettől kezdve a Keceli izraelita elemi iskola nyilvános jogú, államsegélyes népiskola lett. Az államsegélyt akként adták, hogy az állampénztár fizette a tanító fizetésének nagyobb felét, de a község is évi 2 öl, kb. 40 mázsa tűzifával járult hozza az iskola fűtéséhez.13

Ezt megelőzően banyakemencével (szalmával, venyigével, rőzsével) fűtötték az iskola tantermét, amely - templom építése előtt - imaszobául is szolgált. Az iskola ugyan 6 osztályos volt, amelyben a fiúk-lányok együtt tanultak (osztatlan osztályban), de a tanulók többsége a 4. osztály elvégzése után, középiskolákba ment tanulni. Az iskolába a nyilvános jog elnyerése után, és az államsegély megtartása miatt más vallású tanulókat is felvettek, főleg a reformált vallású tisztviselők, alkalmazottak gyermekeit, mert Kecelen az izraelita iskolán kívül csak római katolikus felekezeti iskola volt, túlzsúfolt osztálytermekkel. A lakosság 98%-a római katolikus volt.

A Keceli egy tanerős izraelita elemi iskola tanítói feladatait a következők látták el: 1878-88 között Schwarcz József, 1888-93. években Kronberger Ignác, őt követte 1894-1912. években Strauber Jakab, 1912—16-ig Pollák Gyula, 1917-20. években Grósz Ede, 1920-21-ben Spitzer Ferenc (a rabbihelyettes-kántor fia) 1922-23-ban Blaufeld Zsigmondné Haas Hermina, 1924-27-ben Strasser Olga 1927M-3. években Roth Zoltán. Az utolsó tanítónő, Magyarország hitleri megszállásáig Bruder Klára nagyváradi lány volt. Az iskolában a tanítás ekkor szűnt meg, az osztálynapló könyvei és irattára megsemmisült. 1878. előtt is volt zsidó iskola Kecelen 1865-től, de ez magánjellegű volt, a hitközség tartotta fenn. A tanítót a gyermekek szülei közösen fizették, aki rendszerint fiatal, nőtlen talmudista volt és az érdekelt családoknál kapott felváltva kosztot, mint akkoriban mondták, napokat vagy heteket evett. Volt közöttük képesített tanító is, sőt kiváló képességű is, mint pl. 1871-78. közötti időben Deutsch Mór. Jómódú pesti családból származott, már fiatalon több nyelvet ismert, de még a klasszikus latin és a görög nyelvet is. A Keceli tanítóskodás évei alatt tanári oklevelet szerzett. Nagy utazásokat tett a nyári vakáció idején, erre költötte minden jövedelmét. Kecelről azért távozott, mert tudományos társulatokban tartott előadásai révén képességeire a Kultuszminisztériumban felfigyeltek és kinevezték előbb tanfelügyelőnek, majd később a nyugati megyékbe kormánybiztosi hatáskörrel, a magyar nyelvű iskolák megerősítésének feladatával, ahol olyan kiváló munkát végzett, hogy Déchy névvel magyar nemessé fogadták. Nevével vallást is változtatott, aposztata lett és emiatt a feleségnek kiszemelt keceli zsidó leányt nem kapta meg.

1944. október 30-án Kecelt elfoglalták a szovjet csapatok. Az összes iskola épületébe beszállásolták magukat, így a zsidó iskolába is. Az iskolák többsége 1945 márciusáig zárva maradt, az oktatás szünetelt. A katonai átvonulások miatt az iskolaépületek súlyos károkat szenvedtek: a berendezések, a tantermek felszerelései megrongálódtak vagy eltűntek, a padokat fűtésre elhasználták. A zsidó iskolában már mint felekezeti, zsidó oktatás nem indult. Később állami általános iskolaként lebontásáig, még az 1960- as évek második feléig, az első osztályosoknak adott otthont.

108