Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
és szerb anyanyelvű lakosok tanulni vágyó fiai is. Általában egy évig a nyelvet tanulták mielőtt a gimnázium tanulói lettek volna. Ezért is mutat sajátos képet nemcsak a vallási, de anyanyelvi és nemzetiségi téren is a tanulók összetétele. A tanulók szüleinek lakhelyét vizsgálva megállapítható, hogy a háborús éveket leszámítva mindig több a vidéki, mint a helybeli tanuló. A városon és a vármegyén kívül Bács-Bodrog, Baranya, Tolna megye adta a tanulók zömét. Sokan, sokféle iskolából jöttek a halasi református gimnáziumba a tanulók. Ez nevelési, oktatási gondokkal is járt, de iskolafenntartási téren is szükségszerű intézkedéseket szült. Mivel a fenntartási, működési költségek jelentős részét a református egyház biztosította, a tan- díjfizetés területén különbséget tett a református, illetve más vallású tanulók között. Ha szerény mértékben is, de támogatta az iskolát a város is, ezért más tandíjat követeltek a helybeli, illetve vidéki tanulóktól. Az 1900-1901. tanévben a helybeli református tanulók 12, a vidéki reformátusok 32, más hitfelekezethez tartozók 48 korona tandíjat fizettek. Ugyancsak különbözött a beíratási díj összege is. A helybeli reformátusok 2, a vidéki reformátusok 6, a más felekezethez tartozók 10 koronát tartoztak fizetni. Az egyéb, úgynevezett mellékdíjak fizetése terén - értesítő díj 1, ifjúsági könyvtár 1, orvosi díj 2, bizonyítványok 2, tanári nyugdíj illeték 6 korona-nem volt megkülönböztetés.251 A tantestület létszáma állandósult. A nyolc osztályos gimnázium 13 tanárt alkalmazott. A tanárokat alkalmazásukkor helyettes tanárként foglalkoztatták egy-két tanéven át. Amennyiben megfelelő ambíciót, törekvést, szakismeretet tapasztalt a fenntartó, csak akkor kaphatta meg a rendes tanári kinevezést. Szilády Áron igényességének is köszönhetően sok kiváló, sokoldalú tanár került a gimnáziumba. A teljesség igénye nélkül csak néhány példa ennek illusztrálására. Dékáni Árpád amellett, hogy kiváló rajztanár, művész, a halasi csipke megteremtője. Emellett minden évben színdarabot tanított be a tanulóknak, újságot szerkesztett. Dr. Dobó Menyhért orvosi diplomája mellé tanári oklevelet is szerzett. Pataky Dezső lelkész, de rendelkezett tanári oklevéllel is görögből, irodalomból, történelemből. Thury József tudományos munkásságát akadémiai tagsággal ismerték el. Korda Imre eredeti foglalkozását tekintve mérnök. Nyelvészeti írásai miatt is országos elismerésre tett szert. Emellett újságot szerkesztett és adott ki. Szabó Iván tankönyvet írt, Bemáth Lajos elismert irodalomtörténész volt. Szinte minden tanár valamilyen téren kiemelkedő munkát végzett mindennapi tevékenysége mellett. így vált a gimnázium nemcsak pedagógiai, de művészeti és tudományos műhellyé, de a város kulturális életének meghatározójává is. A katolikus, izraelita hittan, a műének, az egyházi ének és a torna tanítására úgynevezett „melléktanárokat” alkalmaztak, akik lényegében óraadók voltak. Rendkívüli tárgyak tanulását is lehetővé tették. Ezek közül az egészségtan a 7. illetve a 8. osztályban, heti egy órában „kötelező rendkívüli tárgy” volt. Emellett lehetett önként, a tanítási időn kívül francia nyelvet, gyorsírást, vívást, rendkívüli rajzot tanulni. A zenekarban illetve az énekkarban való szereplés is rendkívüli tárgynak számított.2'2 Az eredmény igazolta ezt a kiváló és sokoldalú oktató-nevelő munkát végző tantestületet. Az érettségizettek pályaválasztása mindezt egyértelműsíti: Az 1899-1900. tanévben 26-an tettek érettségi vizsgát. Közülük teológiára 2, jogi egyetemre 13, orvosi pályára 1 tanuló ment. A 26 tanulóból 23-an tanultak tovább. 1900-1901-ben teológiá99
