Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

73. Gimnáziumi osztálykép Kása Istvánnal 1910 körül ra 2, jogi pályára 6, mérnöknek 1, tanárnak 3, orvosnak 1, állatorvosnak 2, művészeti főiskolára 1, erdészeti főiskolára 1 tanuló ment az érettségizők közül. 21-en tettek sike­res érettségi vizsgát az 1911-12. tanévben. Közülük 16-an tanultak tovább felsőoktatá­si intézményben. A többiek hivatalnokok, illetve vasúti vagy postai alkalmazottak let­tek. Néhányan családi gazdálkodásban, kereskedelmi vagy ipari vállalkozásban hasz­nosították megszerzett ismereteiket.253 Az egyes tantárgyakat jeles, jó, elégséges, elég­telen érdemjeggyel osztályozták oly módon, hogy a tantárgyak minősítését számmal is beírták a bizonyítványba. A jeles - 1, jó - 2, elégséges - 3, elégtelen - 4 számot kapott. Magatartás esetében jó - 1, szabályszerű - 2, kevésbé szabályszerű - 3, rossz - 4 minősí­téssel történt az értékelés.254 Érdekes módon az érettségi vizsgák alkalmából a legtöbb gondot, - főleg írásbeli vizsgán - a latin és a görög nyelv okozott. 1900-ban latinból már az osztályvizsgán 11 tanuló megbukott. A vizsgán ezt fokozni nem akarták, ezért a 7 elégtelen dolgozatot elégségesre módosították elnöki jóváhagyással. Görögből is a latinhoz hasonló eljárást alkalmazták.255 Nagy súlyt helyeztek nemcsak az egyes tantárgyak szorgalmas és folyamatos tanulására, hanem a magaviseletre, az iskolai házirend és a magatartási szabályok betartására. Jó, szabályszerű, kevésbé szabályszerű és rossz minősítési kategóriákba sorolták a tanulók magatartását. Az 1900-1901. tanévben igazgatói megrovásban 4, tanárkari megrovásban 3 tanuló részesült. Egy tanulót kizártak az iskolából a magatar­tási szabályok megsértéséért.256 100

Next

/
Thumbnails
Contents