Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

A hetedik és nyolcadik osztályosok az 1912-13. tanévtől kezdve kötelező rendkívüli tárgyként egészségtant is tanultak heti egy órában. A tantárgy oktatását az egyházi gimnázium fennállása teljes idején mindenkor az iskolaorvosra bízták.247

A középiskolákra vonatkozó Rendtartásban foglaltakat alkalmazták a halasi gimnáziumban. Ennek értelmében tervezték meg a tanévet, határozták meg a tanítási szüneteket. Általában december 2 3 -tói j anuár 4-éig tartott a karácsonyi szünet. Április első felében (attól függően, hogy mikorra esett húsvét) 12 napos szünetet kaptak a tanulók. Pünkösdre 4 nap szünetet adtak. Nem volt tanítás március 15-én, de az ünnepséget ezen a napon tartották, október 31 -én, illetve az iskolai kirándulás napján. Országos vásárok napj ain - évente 3 nap - is szünetet adtak.248

Az új épület birtokba vétele valamint a tápintézeti ellátás növelése miatt folyamatosan nőtt a tanulók száma. Sajátos képet mutat a tanulók összetétele:

Tanulók összetétele 1891 - 1918 között249

Tanév

Összes

tanuló

Nyilvános tan.

Magán

tan.

Vallás szerinti megoszlás

Nemz. szer. megoszl.

Helybeli

Vidéki

Ref.

Ev.

R.kat.

G.kat.

G.kel.

Izr.

Magy

Ném.

Szerb

Rom.

1891-92

244

231

11

120

23

49

1

11

40

218

15

9

2

70

174

1895-96

322

316

6

118

26

104

3

2

69

299

15

884

238

1897-98

371

354

16

153

25

110

3

8

71

314

44

1293

277

1899-900

375

368

7

157

35

1059

68

313

51

999

276

1905-06

312

301

11

153

29

74

1

5

50

272

35

5136

176

1909-10

247

240

7

106

17

58

1

4

61

217

22

6131

116

1915-16

264

217

47

107

14

803

60

246

14

3170

94

1916-17

279

240

39

110

10

82

1

1

67

261

9

1195

84

1917-18

306

260

46

113

14

91

1

1

66

276

9

1206

100

Már a régi épületben, 1882 előtt is voltak az iskolának magántanulói, de csak néhány. 1900 körül a számuk folyamatosan emelkedett. Különösen az első világháború alatt magas a magántanulók száma. Ennek oka a háború mellett a közlekedési bizonytalanságban, de a szociális helyzet romlásában is keresendő. Szükség volt otthon a tanulók munkájára. Már a századfordulót megelőzően is voltak a magántanulók között leányok is. A helybéli izraelita lakosság leánygyermekei éltek ezzel a lehetőséggel. Számuk az első világháborúig nem haladta meg évente a két, három főt.250

A vallási összetételt illetően is jelentős a változás. Folyamatosan nőtt a katolikus vallású tanulók száma. Ez részint magyarázható azzal, hogy ez időben történt jelentős számú népesség növekedés a városban, másrészt a környező települések is katolikus többségűek voltak. Kiskunhalas város lakosságának vallási összetétele jelentős változáson ment át a 19. század második felében. 1869-ben a 13127 lakosból 4435 volt katolikus. 1880-ban a lakosság növekedését lényegében már a katolikusok adják, a 15039 főből 6028 katolikus. Ezt a tendenciát illusztrálják az 1890. év adatai is, mely szerint a 17866 lakosból 7515 fő vallotta magát katolikusnak. A 20. század elejére Halas katolikus többségű város lett.

Az első világháborúig sok tanulót fogadott az iskola Bácskából. Nemcsak az ottani református közösségek küldtek ide gyermekeket tanulni, de szívesen jöttek a német

98