Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
72. A gimnázium érettségiző osztálya magántanuló leányokkal 1917-18-ban. Középen Sáhó János és Pataky Dezső igazgató ben kötelező tárgyként még nem szerepelt. Ugyancsak biztosították a „műének”, azaz műdalok és szerény zeneelméleti ismeretek oktatását is. Megszervezték az iskolai énekkart. Ezzel kapcsolatban érdekesség az, hogy temetéseken, esküvőkön való szereplésért a kórus tagjai pénzt kaptak. Az első négy osztályba járók alkalmanként 60-80 krajcárt, a felsősök 1 koronát kaptak. Ez jelentős keresethez is juttatta a kórus tagjait. Volt, aki egy tanév alatt 100 koronát is keresett, de a kórus tagjai általában 30-40 koronajuttatásban részesültek.244 Az iskola tanulóiból 11 tagú kamarazenekart szerveztek, még az 1900-as évek elején. Iskolai és városi ünnepségek rendszeres szereplői voltak. A rendkívüli tárgyak sorába bekerült a francia nyelv és a gyorsírás is. Az egyházi ének tanítására mindig a református egyház kántor- énekvezére kapott megbízást. Jelentős eseménye volt a tanéveknek a rendszeresen megtartott majális. Ezt május közepén tartották meg, mindenkor Sóstón. A diákok, a velük tartó szülők zeneszóval vonultak ki, ahol egész napos szórakozás, főzés, sportversenyek, játékok tették emlékezetessé a napot. Alkonyaikor a kisebbek hazamentek, a felső évfolyamosok és szülők részére táncmulatságot szerveztek. Az iskola órarendjét úgy állították össze, hogy a rendkívüli tárgyakra, játékprogramokra, önképzőköri munkára maradjon megfelelő idő. A tanítási órák 1914-ig mindig 8-12 óra között voltak. Hetenként háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton délután nem volt semmi féle, az iskolai munkához szorosan kapcsolódó program.245 Nagyon praktikusan már az első osztályba bekerülőknek összeállították a nyolc éven át megtanulandó versek jegyzékét, illetve a kötelező olvasmányokat. Ezekből a könyvekből az iskola 20-20 példányt meg is vásárolt.246 97
