Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

71. Az 1913 - 14. év 1. osztálya Dr. Nagy Imre, Bartek Lajos, Sáhó János,

Szalay Károly tanárokkal

nagy hangsúlyt kapott a valláserkölcsi nevelés, melyhez a hittanórákon túl is megteremtették a feltételeket. Mindig nagy súlyt kapott a nevelőmunkában a hazaszeretet. Az iskola jelentős szerepet vállalt a Bácskából ide beiratkozott, nem magyar anyanyelvű tanulóinak nevelésében is.

Általában a tanévet mindig szeptember 1-jén nyitották meg. A tanévnyitó két részből állt. Az ünnepi istentiszteletet követően az iskola udvarán vagy tornatermében folytatódott a program. A szülők is megismerhették az iskola házirendjét, követelményrendszerét, a tanulókra vonatkozó magatartási szabályokat, a munkarendet és mindent, ami az iskola- szülő- tanuló együttműködését igényli a jó oktatási és nevelési eredmény eléréséhez.

Szeptember első hetében tartották meg a beírásokat, pótvizsgákat, magántanulók vizsgáit. Az első tanítási nap szeptember 6-án vagy 7-én volt.243

Március 15-én, április 11-én állami ünnep miatt 1848-as megemlékezés volt tanítási szüneti napon. Szinte minden tanévben megemlékezést tartottak egyéb állami események, jeles személyek születésének vagy halálának évfordulóján. Természetesen a reformáció emléknapja, október 31 -e is jelentős esemény volt minden évben.

Az 1901-1902. tanévtől a tanévvégi tantárgyi vizsgákat tomaverseny és torna- vizsga előzte meg. Ezt az első világháborút követően a református polgári leányiskolával közösen tartották meg.

Rendkívüli tárgyként már az 1890-es évektől lehetőséget teremtett az egyháztanács torna oktatására is heti nyolc órában. Ekkor ez a tantárgy a gimnáziumok tantervé96