Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
szerencsések voltunk, ezért az halaszthatatlan kötelességünk is.” A szervezéssel a Tanbizottmány Gyárfás István főgondnokot bízta meg.182 A konkrét szervezőmunkát Balajthy Dénes tanárra bízták. Feladatkörébe tartozott még a díjak beszedése is. Rendelkezési jogot kapott az e célra rendelkezésre álló alapítványi pénzek felhasználását illetően is. (Németh tábornok, gróf Teleki, Vékei János és Szilády Áron alapítványai).183 Vállalkozókkal kötöttek szerződést az étkeztetés lebonyolítására. Híressé vált a diákok között három vállalkozó - Babó, Kupa, Schmidt - kik az étkeztetést biztosították. Egymással is versengtek a minél jobb ellátás nyújtásával.184 Kezdetben 25 fő vehette igénybe az étkezésnek ezt a formáját. Később ez a szám folyamatosan növekedett. A századfordulón már százon felüli volt az igénylők száma. Az egyház 1868-ban két tanulónak tudott ingyenes étkezést biztosítani. 1890-ben már tízen részesültek ebben a kedvezményben.185 Az 1867-1868. tanévben nyolc tanárt alkalmazott az egyháztanács, a nyolc osztály tanítására. A tanárok számának növelését, a szakos tanítás biztosítását rendeletek is előírták. Szilády Áron a Tanbizottmány 1871. április 16-i ülésén érvelt a tanárok számának növelése mellett. „A tanárok száma kevés. A rövidesen megjelenő törvény talán nem is engedi ezzel a „létszámmal” működni a gimnáziumot. A környékén egyedüli nyolc évfolyamos gimnázium a halasi. Ez is indokolja a megfelelő tanárok alkalmazását.” A folyamatos létszámnövelést indokoltnak tartja.186 Az 1877-1878-as tanévben növelték a tanárok számát. All „rendes” tanár mellett már „melléktanár” is dolgozott az ének és tornászat oktatása céljából. 1882-ben növelték a tanárok számát 12-re. A két melléktanári hely biztosította az ének, a torna, a katolikus és izraelita hittan oktatását. Az új épületbe költözéssel egyidőben emelték a rendes tanári álláshelyek számát 13-ra.187 Szilády Áron igényes volt a tanárok kiválasztását illetően is. Ennek eredményeként jól képzett, esetenként több diplomával rendelkező, az egyházi iskola iránt elkötelezett, nagy ambícióval dolgozó, több esetben tudós tanárok, művészek dolgoztak a gimnáziumban. Nem ritka az, hogy jogi és tanári végzettség párosul (Péter Miklós). Többen teológiai végzettséggel is rendelkeznek (Polányi István, Gál Endre, Balajthy Dénes), dr. Farkas Imre, dr. Dobó Menyhért orvosi diploma után szereztek tanári oklevelet. Thúry József a tudományos akadémia tagja. Szinte minden tanár rendelkezett valamilyen speciális végzettséggel. Többen rendszeresen publikáltak (Korda, Thúry, Zámbó, Péter Miklós, dr. Dobó). Kiváló művésztanárok voltak Biczó Géza és Dékáni Árpád. Korda Imre „Stylisztika és verstan” című tankönyvét a minisztérium országos használatra is ajánlotta. Csontó Lajos példamutatóan szervezte meg az iskola könyvtárát, régiségtárát. Rendezte az egyház irattárát, melynek kapcsán iskolaügy terén az 1685-1875 közötti időszakra 865 iratot regisztrált. Az egyház épületeire vonatkozóan 340 iratot gyűjtött össze. Az egyházi tisztségviselők tekintetében 432 iratot vett nyilvántartásba.188 A nem teljes felsorolás is igazolni látszik Sziládynak azon törekvését, hogy a halasi református főgimnázium nemcsak oktatási- nevelési, hanem kulturális központja legyen a városnak és környékének. Ez a funkció az új épület átadásával teljesedett ki. 60
