Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
A tanulók létszáma folyamatosan nőtt a nyolcosztályos képzésre való áttérést követően. Jelentősen emelkedett számuk a Budapest-Zimony irányába kiépített vasút megindulását követően 1882-től. Főleg északi irányból (Csengőd, Kiskőrös, Solt- vadkert) sokan választották a napi bejárást az iskolába. Néhány jellemző adat az iskola tanulói létszámának és összetételének alakulására:165 A tanulók létszáma és összetétele 1868 - 1892 között Tanév Nyilvános Magán tanulók Összes tanulók Helybeli Vidéki tanulók Érettségit tett Ref. Ev. Kát. Izr. Egyéb vallású 1868-1869 ? ? 92 ? 7 14 7 7 7 ? ? 1870-1871 ? ? 171 7 7 48 ? ? ? ? ? 1871-1872 ? 7 169 7 7 37 ? 7 7 ? 7 1876-1877 88 16 104 ? ? ? 56 10 12 25 i 1877-1878 95 16 111 7 7 7 66 6 13 261880-1881 112 6 118 49 69 12 74 6 22 161883-1884 142 11 153 56 97 17 77 13 45 15 3 1887-1888 228 12 240 70 170 21 127 20 54 28 11 1890-1891 231 13 244 70 174 17 120 23 49 40 12 1891-1892 228 9 237 60 170 17 112 20 50 47 8 Az érettségi utáni pályaválasztás azt mutatja, hogy a lelkészi, jogi, orvosi mérnöki munkakört tartották a legvonzóbbnak. A sikeresen vizsgázók többsége e területekre törekedett. 1876-1877-ben a tizenhárom érettségizett közül hatan jogi, ketten orvosi, egy mérnöki, egy lelkészi pályára ment. 1882-ben két érettségizett lelkészi, két jogi, négy orvosi hivatásra készült. 1891-ben teológiára hárman, jogi egyetemre hárman, orvosi egyetemre ketten mentek. A mérnöki pályát egy tanuló választotta.166 Az első négy évfolyam osztályaiban „mérsékelt osztályrendszerben” tanítottak. Ez azt jelentette, hogy szinte valamennyi tantárgyat egy tanár tanította. Az első és második osztályban kizárólag egy tanár - több mint egy évtizeden át az első osztályosokat mindig Balajthy Dénes, - a harmadik és negyedik osztályokban részbeni szakosítás volt. A felsőtagozaton teljes szakrendszerben tanítottak.167 Az iskola a Református Konvent által is jóváhagyott tan-, és óratervet használta. Ez lényegében az állami tanterv szerény mértékben módosított változata volt. Az állami tanterv elfogadását is jelenti ez, mely az iskola nyilvános jellegének biztosítéka.168 A tantervben és óratervben leírt tárgyakat tanították az előírt óraszámban, de lehetőség volt rendkívüli tárgyak oktatására is az iskola döntése alapján, a tanulók számára kötelező jelleggel. Az 1871-1872. tanévtől a hatodik osztályban gyorsírást, a negyedik, ötödik és hatodik osztályokban pedig francia nyelvet is oktattak. A „tornászat” bevezetése már az 1867-1868. tanévtől megtörtént, de csak az alsó négy évfolyamon. Egy nyolcadik osztályos tanuló foglalkozott a gyerekekkel.169 A felső négy évfolyamra a testgyakorlást 1874-ben terjesztették ki, s ez időtől kezdve a tárgy oktatását heti három órában a községi iskolában dolgozó tanítókra bízták. 1875-ig csak egyházi éneket taní56
