Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

K IS - K IN-HA I. AS I

II KI. V. II IT V. 1.1 ( Kt \i

ÉRTESÍTŐ.I !■

1885 -6-1K TANÉVRŐL.

s'mxR^m'K

OSOKIÓS.AJOS,

ICíAJWJ.lTÓ-TJíXÁU

HALAS, 188'

I KAt.KH YKBUSCL N

21. Az 1881-82. tanévi Értesítő fedlapja 22. Értesítő az 1885-86. tanévről

tottak az alsó évfolyamokon rendkívüli tárgyként. Ekkor olyan kántort alkalmazott a református egyház, ki „műéneket” is tanít. Ugyancsak felvetődött a rajztanári szék felállításának igénye. Az iskola első rajztanára Biczó Géza 1877 szeptemberében kezdte meg a munkát. Feladatkörébe tartozott a szépírás tanítása is. A rendkívüli tárgyak száma folyamatosan és fokozatosan gyarapodott. Kötelező jelleggel, de ingyen vehettek részt ezeken az órákon a tanulók. 1875-1876-ban francia (IV-V-VI. osztály), gyorsírás (VI. osztály), rajz (I—VIII. osztály), szépírás (I-IV. osztály), összhangzatos ének (IV-VIII. osztály), tornászat (csak tavasszal és ősszel) voltak a rendkívüli tárgyak. Az 1891-1892. tanévben szabadkézi rajzot, francia nyelvet, gyorsírást és műéneklést tanítottak rendkívüli tárgyként.170

1883-ban új érettségi rendeletet vezettek be. A vallás-, és közoktatási miniszter rendelete értelmében, az egyházi iskolákban tartott érettségi vizsgák alkalmából az egyházi képviselőn kívül a kormány kiküldöttjének is jelen kell lennie. Első alkalommal Salamon Ferenc egyetemi tanár elnökölt a kormány megbízásából Adám Kálmán egyházmegyei esperes segédletével.171

57