Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

lyamra fejleszthető. Az intézményt az elemi iskola negyedik, később hatodik évfolyamára építették. Mivel támogatást a fenntartáshoz nem kapott a református egyház, ezért tandíjat vezettek be.149

Az egyháztanács felkérésére a szervezőbizottság tagjai Szegeden tárgyaltak Bálpataki Györgyné (született Tóth Antónia) nevelővel, kit alkalmasnak ítéltek a létrehozandó intézmény vezetésére. A presbitérium egyhangúlag megválasztotta 1871 decemberében.150 Az iskola „Halas város protestáns nőneveldéje” néven 1872 szeptemberében kezdte meg működését. Bálpatakiné az 1872-1873. tanév végével eltávozott Kiskunhalasról. Az igazgatói feladatokkal 1873 szeptemberében Hoffer Máriát bízták meg, ki ezt a munkakört 1896-ig látta el. Hoffer Mária Karacs Teréz útmutatásai alapján négy évfolyamra fejlesztette az iskolát, így az felsőbb leányiskola lett. Maga Karacs Teréz is több éven át tanított itt. Erre ő maga így emlékezett vissza: „1877 május 2-án Halasra tettem át lakásomat. Mária nővérem két lánya nevelőnő a helvét hitvallású egyház felsőbb leányiskolájában, Hoffer Mária és Hoffer Teréz. Ezek közeléből akartam elindulni a leghosszabb útra. Ők évek során nálam nevelkedtek Miskolcon. Öreg nénjüknek szerető rokonai, öreg napjaimnak örömei és gyengéd ápolói. Az ő növendékeiknek a csinos halasi leánykáknak az oktatása egyik öröme lett hanyatló korom napjainak. Magyar nyelv és irodalom tanulmányaira oktatgattam őket heti négy órácskában. A magyar nyelvre, melynek küzdelmét elnyomattatását, diadalát és terjedését osztályrészemül jutott átélnem hosszú életemben.”151 Karacs Teréz közvetítette Halasra Teleki Blanka és Brunszvik Teréz legfontosabb nevelési gondolatait, mely szerint „Isten, haza, nevelés” szoros egységet képeznek.

Országosan kidolgozott tanterv és óraterve az elemi iskola negyedik évfolyamára épülő felsőbb leányiskolának akkor még nem volt. Emiatt nem kapta meg az iskola a nyilvános jelleget. Tantervét, óratervét a gimnázium tanárai állították össze. A létszám ennek ellenére is emelkedett. Kezdetben mindössze 18-20 tanulója volt tanévenként. Az 1880-as években a létszám 50-60 főre emelkedett. Az iskola fennállásának utolsó évtizedében 120-130 leánytanulót oktattak a négy évfolyamon.152 A tanított tárgyak: vallástan, francia nyelv, pszichológia és neveléstan, történelem, földrajz, állattan és növénytan, ásványtan és vegytan, egészség-védelem, háztartástan, mennyiségtan, rajz, szépírás, ének, női kézimunka és testnevelés. Az egyes tantárgyakat az állam által jóváhagyott tantervektől eltérő tartalommal és óraszámban oktatták, jelentős részben a gimnázium tanárainak, mint óraadóknak a közreműködésével.

Hoffer Mária 1896 áprilisában bejelentette, hogy betegsége miatt az iskola vezetésének munkáját tovább vállalni nem tudja, s nyugdíjazását kéri. Hoffer Teréz - Hoffer Mária testvére - kapott megbízást az intézmény vezetésére, ki már 24 éve dolgozott itt. Két tanítónői állást is meghirdettek, de csak az egyiket töltötték be Korda Ilona alkalmazásával. Óraadóként gimnáziumi tanárokat hívtak meg.

Az iskolának önfenntartónak kellett volna lennie, azonban erre nem volt képes, a beszedett tandíjak nem fedezték a kiadásokat. Szilády Áron többször kért támogatást az egyháztanácstól, az egyházkerülettől - eredménytelenül. Felvetette az államsegély igénylésének lehetőségét is, de ezt sem támogatta az egyház vezető testületé.153 Végül is az anyagi csődtől a nőneveidét a Halasi Jótékony Nőegylet mentette meg, 1200 korona évi segély biztosításával.154 A Jótékony Nőegylet segélye három évre biztosította a

53