Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

19. A Felsőbb Leányiskola 11 növendéke, a pedellus és Báthory Gábor tanár 1904-ben

működés feltételeit, de ezzel az is világossá vált, hogy az egyháztanácsnak terhes már az iskolának ilyen formában való működtetése. A századfordulóra az is kiderült, hogy az iskola ilyen jelleggel, sajátos tan- és óratervével nem tartható fenn. Egyértelművé vált, hogy ha nem léptetik életbe a Vallás- és Közoktatási Minisztérium által elrendelt tantervet és óratervet, az iskola az állami elismerést nem kaphatja meg.

1903-ban távozott Hoffer Teréz az iskola éléről. Helyére Dobó Menyhért nyugalmazott gimnáziumi tanárt állították. A tantestület teljes egészében a gimnázium tanáraiból állt össze.155 Az 1904. május 29-én megtartott egyháztanácsi gyűlés úgy határozott, hogy amennyiben az iskola fenntartása tárgyában nem történik a felsőbb egyházi hatóságok részéről kedvező döntés, úgy „a felsőbb leányiskola a tanév kezdetén zárva marad. Ezért felelősséget az egyháztanács magától elhárítja.” A kért támogatás nem érkezett meg, így a Kiskunhalasi Református Felsőbb Leányiskola 1904. júniusában, 32 évi működés után megszűnt, az egyháztanács Református Polgári Leányiskolává szervezte át.

Nyolc évfolyamos főgimnázium a régi épületben (1868 - 1892)

1868. febmár 27-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter a 2787 számú rendeletével a nyilvánosság jogával ruházta fel a nyolc évfolyammal működő halasi református főgimnáziumot. A protestáns hagyományoknak megfelelően az intézményt Kis-Kun- halasi Helvét Hitvallású Lyceumnak nevezték el.156 A főgimnáziummá válást és az érettségiztetési jog elnyerését követően jelentős tartalmi és szervezeti változtatásokat vezettek be, de előrelépés történt a tartalmi, oktatási és nevelési munka terén is.

54