Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
német szakos tanárjelölt, az 1922-23. tanévben óraadóként tanította szaktárgyait heti 16 órában. Forrás: Gimnázium Értesítőj e 1922-23. tanév Szilágyi Ferenc (Budapest, 1910. aug. 10. - Kiskunhalas, 1999. júl. 12.) latin-magyar szakos tanár, gimnázium igazgató. Középiskoláit a bp.-i Lónyai utcai ref. gimnáziumban végezte. Édesapja az első világháborúban meghalt, özvegy édesanyja egyedül nevelte három gyermekét, házi varrónőként dolgozott. Édesapja hősi halottként post humus vitézi címet kapott, amit fia 18 éves korában örökölt, ekkor vitézzé avatták. Ezt a címet 1945-ig használta. Mint diák, jó tanulmányi eredményt ért el, az iskolai latin verseny győztese volt. Érettségi után elővizsga nélkül felvették a báró Eötvös Collégiumba, göröglatin szakos hallgató lett. Később a megszüntetett görög szak helyett a magyar-angol szakot vette fel. 1933 1942-ig a kunszentmiklósi ref. gimnáziumban tanár, 1942 -1948-ig a kiskunhalasi ref. gimnáziumban tanára, 1949 - 1973-ig a kiskunhalasi állami gimnázium tanára és 1949—1957-ig igazgatója volt. 1973-ban ment nyugdíjba, ezt követően még két évig tanított. Kisdiák kora óta cserkész volt, majd vízi cserkész tiszt. Részt vett a londoni Jámborén is. Angol nyelvtudásának tökéletesítésére két ízben is a nyári szüneteket Angliában töltötte. Halason ő indította el elsőként Szilády Áron életének és pályájának kutatását Nagy Szeder István segítségével. Nagysikerű kiállítást szervezett a Szilády emlékekből. Megfesttette a gimnázium régi igazgatóinak arcképét az iskola számára Berki Violával. 1947-ben nősült meg, felesége Farkas Hedvig. Gyermekeik László (1948-1979), Gabriella (1949-). Sírja a katolikus temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.236-237. Szőke László dr. (Kecskemét, 1911. dec. 28. - Kiskunhalas, 2000, jún. 4.) karnagy. Tekintélyes gazdacsaládból származott. Kecskeméten érettségizett, a Zeneművészeti Főiskolát (Nemzeti Zenede) 1935-ben végezte el. 1936-ban Kecskeméten tanított, 1936 őszétől a halasi gimnázium épületében működő Zeneiskola igazgatója volt Wil- helmus Henry előtt. 1937-ben a halasi Református Egyház orgonista kántorrá választotta. Feladata volt a gimnáziumi ének- és zenetanítás, a ref. polgári leányiskolában énektanítás, énekkarok szervezése és azoknak jeles alkalmakon való szerepeltetése. A városi Zenekedvelők Egyesületének zenekarát felfejlesztette és éveken át vezette, több nagysikerű hangversenyen szerepeltette. Újjászervezte a Városi Erkel Ferenc kórust. A református egyházi énekkart kibővítette, egyházi és egyéb ünnepi alkalmakkor gyakran megszólaltatta úgy a nagy létszámú felnőttkart, mint a gimnazista és polgárista diákokból összevont énekkart. Több nagysikerű egyházi és világi hangversenyt tartott. Saját szerzeményeiből bemutatásra kerültek zongoraszólók, orgonára írt darabok, melyekből több önálló hangversenyt hallhatott a város közönsége. A gimnázium énekkarával, a Kodály kórussal vidéken is fölléptek nagy sikerrel, Kodály műveket megszólaltatva. 1950 után visszavonult, csak egyházi kántori állást vállalva. 1995-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a 60 éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységét elismerte és gyémánt oklevéllel tüntette ki. Nős volt, felesége a halasi Sokét család leánya Erzsébet volt, három gyermekük született. Sírja a régi református temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.238. Táczi Szabó Győző. Angol-német szakos középiskolai tanár. 1912. március 12-én született Kecskeméten. Apja tisztiorvos volt. Az elemi iskolát Kecskeméten, a középiskolát ugyanott a Tisza István Református Gimnáziumban végezte el. 1930-ban érettségizett. Az egyetem első évét Bemben végezte 1930-31 -ben. Ezt követően európai körutat tett. Járt Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Svájcban. Egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta. 1934-ben tette le az alapvizsgát. Felvette a latin nyelvet is, de azt nem fejezte be. Tanári szakvizsgáját 1937 januárjában tette le. Tanítási gyakorlatot Budapesten, a Madách Gimnáziumban folytatott. 1938. szeptember 1-től dolgozott a Szilády Áron Gimnáziumban. Két tanévi helyettes tanárkodás után 1940. szeptember 1-jén nevezték ki rendes tanárnak. Annak ellenére, hogy rövidlátó volt 1941-ben és 1942-ben behívták katonának. Kiváló szociológiai tanulmányt készített a tanulók összetételéről, családi, lakóhelyi, vallási szociális összetételéről. A nagy feltűnést keltő alapos kutatómunkán alapuló munka nemcsak a gimnázium értesítőjében, de külön kiadásban is megjelent. 1943 szeptemberében a frontról 305
