Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
betegen tért haza, ennek ellenére később újból behívták katonai szolgálatra. 1945-ben háborús bűntett miatt nem igazolták. 1945. aug. 11-tői vizsgálati fogságba került, majd Budapestre, az Andrássy út 60-ba, illetve a Kozma utcai gyűjtőfogházba. Az egyik budapesti népbíróság nem jogerősen 12 évi kényszermunkára ítélte. Fellebbezés folytán aNép- bíróságok Tanácsa enyhítette büntetését, majd pedig a létszámcsökkentő bizottság „B” listára helyezte minden igény kizárásával. A halasi gimnáziumban 1946. dec. 4-én veszítette el a már eddig is csak formálisan fennálló állását, noha az igazgató véleménye szerint „szakképzettsége, alapos nyelvtudása, kifogástalan tanítási munkája mindenben megfelel a módszertani követelményeknek.” Forrás: Gimnázium iratai: 195/1939, 17/1942, 49/1942,484/1943,167/1946,494/1946. sz. Dr. Thuróczy Dezsőné (Gyarmathv Erzsébet). A kiskunhalasi Református polgári Leányiskola igazgatója volt 1904-1940 között. Kolozsváron született 1887- ben. Iskoláit Budapesten az Erzsébet Nőiskolában végezte, ott szerzett magyar nyelv és irodalomból, történelemből polgári iskolai tanári oklevelet. Szilády Áron az Erzsébet Nőiskola tanárainak véleményét is kikérve választotta ki az induló Református Polgári Leányiskola vezetésére 1904- ben. Ezt a feladatkört 36 tanéven át töltötte be. Utóda, Kathona Margit szerint munkáját a leánynevelés fontosságának felismerése, és a leányok nevelésének fontosságáról a szülők meggyőzése vezérelte. Nevelési elvei szerint a család, az egyház, a magyar haza szeretete egységet képez. Véleménye szerint a haza boldogulásának a művelt nők a zálogai. Utóda szerint dr. Thuróczy Dezsőnét izzó hazaszeretet, a tudományok és a művészetek megbecsülése jellemezték. Jellem és akaratnevelésben állhatatosság jellemezte. Tanítványai elé magas követelményszintet állított mondván, „mindenki annyit ér, amennyit munkájával embertársai és a haza javára szolgál.” Egyházi szolgálatot is teljesített. A Református Nőszövetségnek hosszú időn át elnöke volt. Férje, dr. Thuróczy Dezső 1920 - 1930 között a város polgármestere volt. 1905-ben kötöttek házasságot. Házasságukból három gyermekük született. Igazgatóságának utolsó éveiben némileg megromlott a kapcsolat dr. Thuróczyné és a fenntartó testület között. Az egyháztanács 1940. aug. 31-ei hatállyal érdemei elismerése mellett, megköszönve hosszú és eredményes munkáját, helyezte nyugállományba. 1947-ben halt meg, sírja a régi református temetőben van. Forrás: A kiskunhalasi Ref. Polgári Leányiskola Évkönyve 1940 - 1941., Gszelmann Á.: A kiskunhalasi Ref. Polgári Leányiskola története (kézirat) 1982. 220., Kiskunhalas Almanach 2002.486. Kép: TJM 18047 Thúry József (Makád, 1861. dec. 25. - Szabadka, 1906. máj. 22.) tudós, orientalista, a keleti nyelvek és a magyar őstörténet kutatója, tanár könyvtáros, akadémikus, közíró. Református vallású, egyszerű földműves családból származott. Az elemi iskolát Makádon végezte, majd gimnáziumi tanulmányokat folytatott Kunszentmiklóson és Budapesten. A magyar őstörténet és a török nyelv már középiskolás korában érdekelte. Ez az érdeklődés vezette Thúryt 1880-ban az egyetemre, ahol sok keleti és nyugati nyelvvel foglalkozott. Közvetlenül Vámbéry Ármin tanítványa lett, akitől őstörténetet tanult. Emellett megismerte a perzsa és arab nyelvet is. Az európai nyelvek közül francia, angol, orosz és német nyelven beszélt. Az egyetem befejezése után 1884 nyarán négy hónapos tanulmányútra küldték ki Konstantinápolyba. Hazatérve a Kereskedelmi Akadémián lett a török nyelv tanára. 1887-től Nagykőrösön, majd Szilády Áron meghívásának eleget téve Kiskunhalason lett a gimnázium tanára 1888-1906 között. Magyar és latin tanári munkája mellett bőven jutott tudományos tevékenysége számára is idő. 1903-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1900 és 1906 között a tanári munkája alól mentesítette az egyháztanács, hogy tudományos tevékenységét zavartalanul végezhesse. 1906-ban Budapesten egyetemi tanári kinevezést kapott a keleti nyelvészeti tanszékre Vámbéry Ármin utódaként. Azonban pár hónappal álláshelyének elfoglalása után meghalt. Kutatásai az összehasonlító nyelvészet, az irodalomtörténet és történet területére vonatkoznak. Hunfalvy és Budenz elméletével szemben a hun magyar közös eredet híve volt. A magyar nyelv eredetét a keleti nyelvekben kereste. Legjelentősebbek voltak török nyelvészeti munkái. Az ő fordításában jelentek meg 16. sz-i török történetírók magyar változatú szövegei az 306
