Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

nak. Az iskola fenntartó szerint hivatását szerető, azt lelkiismeretesen betöltő tanár volt. Számítottak munkájára, de a háborús körülmények miatt már nem tért vissza Kiskunhalasra. Forrás: Gimnáziu­mi Értesítő 1939-40, Gimnázium iratai 538/1939. Szabó Jusztina. Számtan- fizika- vegytan sza­kos polgári iskolai tanárnő 1937 szeptemberében kezdett dolgozni a ref. polgári leányiskolában, mint helyettesítő. Stepa- nek Emőnét helyettesítet­te annak betegsége ide­jén. 1938 szeptemberé­ben alkalmazta az egy­háztanács, de csak 1940 szeptemberében véglege­sítették állásában rendes tanárként. 1944. aug. 1- jéig dolgozott az iskolá­nál. Megvált állásától és Monorra költözött. Forrás: Gszelmann Á.: Ref. Polgári Leányiskola története (kézirat) 1982. 188, 196. Szalay Károly latin-magyar szakos középisko­lai tanár volt. Kiskunhalason született 1885-ben. Az elemi iskola elvégzé­se után a helyi gimnázi­umban tanult. 1903-ban tett érettségi vizsgát. Tanári végzettséget latin­magyar szakon szerzett. A Korda Imre nyugállo­mányával megüresedett tanári álláshelyre alkal­mazták 1911. szeptember 1-jén helyettes tanárként. Két év elteltével rendes tanárrá nevezték ki. Csa­ládi élete nem alakult szerencsésen. 1921-ben született Emília nevű leányuk három hónapos korában meghalt. 1926-tól feleségétől különváltan élt. Elismert dal- és nótaszerző. Több magyar nóta szövegének szerzője volt. Az Országos Dankó Pista Társaság egyik alelnökévé választották. A helyi egyházközségben hosszabb ideig presbiter volt. Szívesen írt alkalmi verseket, melyek helyi lapok­ban is megjelentek. Kezdeményezője volt a Petőfi kultusz kialakításának. Vezetésével az 1920-as évektől március 15-én a gimnázium tanulói minden évben Kiskőrösre utaztak, s ott ünnepeltek. Petőfi szülőházának méltó emlékhellyé építését versben is szorgalmazta: „Itt gyűlt ki lángod, szellemóriás, Mely egy világot fénnyel szórt tele, Egy eltiport nép megváltójaként Gyújtott fel a szabadság istene. Oh, szent küszöb, terajtad lépe át, Hogy szent honáért áldozat legyen ...! Hálás utókor, takard el arcodat: A szent helyen gaz és avar terem.” A második világháború után az igazoló bizott­ság igazoltnak tekintette. 1947 szeptember 1-jén ment nyugdíjba. 35 éven át volt a gimnázium meg­becsült tanára. Sírja a régi református temetőben van. Forrás: Öregdiákok Emlékkönyve 1934. 76. Gimnázium Évkönyve 1911-12, 1938-39, 1946- 47. Gimnázium iratai. 40/1943. Sütő József: Szá- zadoklelke 1995.146-147. Szathmáry Sándor (Kiskunhalas, 1853 - Kis­kunhalas, 1912. márc. 24.) Gimnáziumi tanár, igaz­gató. A gimnázium 8 év­folyamát a helyi reformá­tus gimnáziumban végez­te el. Érettségi után Bp.- en, a Műegyetemen ta­nult. Anyagi okok miatt tanulmányait többször is megszakította, s helyette­sítő tanárként munkát vállalt a gimnáziumban. 1878-ban az egyik segéd­tanári állásra megválasz­tották. Ekkor már tanári alapvizsgája volt. Tanári oklevelét 1881-ben sze­rezte meg. Hat éven át mindig az első évfolyamo­soknak tanított latint, számtant és fizikát. 1899-ben a református egyháztanács a gimnázium igazgató­jává nevezte ki. Az 1905-ben lejáró mandátumát meghosszabbították. 1911-ben egyszerre vált meg az iskolától és az igazgatóságtól. Ezt követően főleg gazdálkodással foglalkozott. Házassága ré­vén jelentős földbirtokra tett szert, feleségével kö­zös birtokán a környék gyümölcstermesztésének alapjait rakták le, meghonosítva és terjesztve a kiffer körtét. Ennek révén szerepet vállalt a homok­hasznosítás terén is, de sok kisbirtokosnak megél­hetést is biztosított. Sokat tett a gyümölcs értékesí­tésének terén is. A Nemzeti Munkáspárt helyi veze­tője volt. A párt alapszabályába foglaltatta, hogy amennyiben az megszűnne, székházát a gimnázium örökli intemátus céljára. így juthatott a Mungó Kör egyházi tulajdonba, s lett a gimnázium intemátusa. 1912-ben egy téli vadászat után fogatával mély árokba borult és meghalt. Sírja a régi református temetőben található. Emlékét utca őrzi. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.234. Széli Sándor. Református lelkész és középisko­lai tanár. Mint magyar nyelv és irodalom, illetve 304

Next

/
Thumbnails
Contents