Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

tanárai példája alapján választotta a pedagógusi hivatást. A helyi reformá­tus gimnáziumban érett­ségizett. A bp.-i egyetem bölcsészkarán tanult iro­dalmat és angol nyelvet. Egyetemistaként az Eöt­vös Kollégium tagja volt. Ez hozzájárult sokoldalú érdeklődésének kialaku­lásához, de későbbi szer­teágazó irodalomtörté­neti, iskolatörténeti, nyelvészeti kutatásait is mega­lapozta. 1931. szeptembertől helyettes tanárként kezdett tanítani volt gimnáziumában, teljes jogú tanárrá 1934. jún. 13-án nevezték ki. Pályakezdő­ként több tanéven át a gimnázium intemátusában is dolgozott felügyelő tanárként mellékállásban. A kényszerű katonáskodás idejét leszámítva itt taní­tott 1961-ig. 1962-67 között a kiskunhalasi Fel­sőfokú Mezőgazdasági Technikum nyelvtanára volt. 1967-ben ment nyugdíjba és családjával Kecs­kemétre költözött. 1948 után az angol nyelv tanítá­sára nem volt lehetőség. Elvállalta az orosz nyelv tanítását, s e tárgyból a középiskolai tanáru okleve­let is megszerezte. Több száz cikke, tanulmányaje- lent meg: Flalas a Kiskunságban; Régi halasi diákok nyomában; Flalas és Csokonai; Megjegyzések a kiskunhalasi népnyelv gyűjtéséhez; Tanulmányok a Bánk bán című Katona-drámáról, stb. Publikált a Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvőr, a Forrás, az Irodalom-történeti Közlemények című folyóiratok­ban. Volt tanítványai, tisztelői „Századok lelke” címmel jelentették meg tanulmányainak, dolgoza­tainak egy részét 1995-ben. Felesége Varga Olga a Református Polgári Leányiskola, majd pedig a Felsővárosi Általános Iskola tanára volt, földrajzot és kémiát tanított. József fiuk jogot végzett. 1994- ben Kiskunhalas város díszpolgára lett. Sírja a ka­tolikus temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.229-230. Sütő Józsefné (Varga Olga). Örményszéke­sen született 1918. augusztus 9-én. Természetrajz- földrajz szakos polgári iskolai tanári képesítés­sel rendelkezett. 1940 szeptemberétől dolgozott a Kiskunhalasi Református Polgári Leányiskolá­ban. Alkalmazásával vált teljessé az iskola tantes­tülete. A hatodik tanári álláshelyet ő kapta meg. Az 1947 - 48. tanév végéig állt az egyház szolgála­tában. 1948 őszén a Központi Általános Iskolá­ban kapott munkát, s ott dolgozott nyugdíjazá­sáig. Nyugdíjba vonulását követően férjével, Sü­tő József gimnáziumi tanárral Kecskemétre költöz­tek. József fiuk jogot vég­zett. Forrás: Dr. Gszel- mann: Református Pol­gári Leányiskola történe­te (kézirat) 1982. 220, 227. oldal, dr. Gszel- mann: Elemi oktatás Kis­kunhalason 1998.168. Szabó Gy. Iván 1859-1903. Kiváló pedagógus, a klasszika filológia tudományos munkása. Le- senceistvándon született 1859. január 9-én. Az ele­mi ismeretekre édesapja tanította meg. Gimnáziu­mi tanulmányait Veszprémben, Győrben és Pan­nonhalmán végezte. A Benedek rend tagjaként folytatott teológiai tanulmányokat. Ez mellett klasszika filológiát, görög és latin nyelvet is tanult. 1885-87 között Győrben és Esztergomban tanár­ként dolgozott. 1887-ben Pannonhalmára nevezték ki a tanárjelöltek tanítására, szakmai vezetésére. 9 éven át végezte ezt a munkát. 1896-ban Győrbe helyezték. Még ebben az évben kilépett a rendből, elhagyta a katolikus egyházat s református lett. 1896-ban meghívták a halasi főgimnáziumba latint és görögöt tanítani. Négy évet dolgozott ennél az iskolánál. Széles körű volt tudományos tevékeny­sége. Tanárképző számára jegyzetet írt az össze­hasonlító nyelvészetből. Több cikke jelent meg szakfolyóiratokban. Szócikkeket írt a Pallas Nagy­lexikonba a görög és római színházakra, drámákra vonatkozóan. Római és görög írók müveinek kiadá­sát segítette, s azokat jegyzetekkel látta el. Életének 45., tanári működésének 23. évében 1903. október 23-án halt meg. Forrás: Gimnázium Értesítője 1903-1904. Szabó István. A református egyház tanítója volt. 1870-ben a községi iskolába került nevelőnek. 1871 márciusában „további hivatalviselésre egész­ségi - elmebeli ok miatt alkalmatlanná vált.” Az egyháztól 200 ausztriai forint végkielégítést kapott. Forrás: Gszelmann Á.: Elemi oktatás Kiskunha­lason 1998. 98. Szabó József dr. 1913. április 4-én született Piskón. Apja református lelkész volt. Történelem- földrajz szakon szerzett középiskolai tanári diplo­mát 1937-ben Csurgón kapott állást, mint intemátu- si nevelőtanár. Néhány órában latint is tanított. 1939. szept. 1-től dolgozott a Szilády Áron Gim­názium intemátusában mint nevelőtanár. A tanévet nem tudta végigdolgozni, mivel behívták katoná­303

Next

/
Thumbnails
Contents