Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

kolcon, az ottani református gimnáziumban volt 1921 - 1924 között. Halasra a református gimnáziumba 1924. szeptemberben került tanárnak. Még ez év decemberében rábízták a Bocskai István cserkész- csapat vezetését, emellett két tanéven keresztül át az intemátus vezető tanára volt. 15 éven át az 1939 - 1940. tanév végéig volt cserkészparancsnok. A csapat szervezője, fejlesztőjeként a tartalmas programokon túl biztosította a szükséges felszereléseket, a megfelelően berendezett cserkészotthont. Évente szervezett táborozást, havi rendszerességgel túrákat, melyekkel a próbakövetelmények teljesítését is lehetővé tette. A Magyar Cserkésszö- vetség 1940. decemberben tiszteletbeli parancsnokká választotta, a vallás- és közoktatási miniszter másfél évtizedes parancsnoki munkáért elismerő oklevéllel jutalmazta. Kiskunhalas első olyan természetföldrajzi leírása, mely személyes tapasztalatokon is alapul, tőle származik. A halasi csipkéről írt tanulmánya úttörő jellegű. Zenekedvelő, és zenét művelő tanár. A Zenekedvelők Egyesületének hegedűse volt. Előadásmódja színes, magával ragadó volt. 1929-ben házasodott meg. Felesége Ste- panek Ilona zongoraművész. Házasságukból három gyermekük született. Földrajzi és történelmi tárgyú cikkei szaklapokban jelentek meg. Köztük: Kiskunhalas város és környéke földrajza. 1969-ben ment nyugdíjba. Sírja a régi református temetőben van. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 188- 189.

Jónás János (Kiskunhalas, 1848. nov. 4. - Eperjes, 1911. jan. 2.) kereskedelmi akadémiai igazgató, szakíró, műfordító. Szegény sorsú, zsidó vallású szülőktől származott. A balassagyarmati rabbiiskolába került, de. dr. Práger Ábrahám ez- redorvos nagybátyjánál megismerkedett a világi tudományokkal, s ezután hazatért. Szüleinek üzletében dolgozott, és a halasi gimnázium tanáránál, Csontó Lajosnál rendszeres magánórákat vett a gimnázium tantárgyaiból. 1865-ben vizsgázott a négy alsó osztályból, majd rendes tanulóként folytatta az iskolát. Itt Szilády Áron hatására és támogatásával keleti és nyugati nyelveket tanult. Érettségijének évében, 1868-banjelent meg az első dolgozata a Nyelvtudományi Közleményekben a Mohamed előtti Moallakat címen összefoglalt költemények ismertetése és fordítása. Egyetemi tanulmányait a

pesti orvoskaron és a bölcseleti karon egy időben kezdi, de a megélhetés miatt fordítással is foglalkozott. Egy év után a berlini egyetemen a keleti nyelvek mellett történelmet, filozófiát, etnográfiát és esztétikát tanult. 1870-ben Eötvös József közoktatási minisztertől ösztöndíjat kapott azzal a feltétellel, hogy gimnáziumi tanárnak készüljön. Még ebben az évben a müncheni egyetemre ment, ahol tanulmányai elismeréseként bajor ösztöndíjat kapott. Itt ismerkedett meg a szocialistákkal, levelezett többek között Bebellel is. Az egyetem nyári szemeszterén kiegészítette tanulmányait, közgazdaságtant tanult. 1871-ben tért vissza szülővárosába, és a gimnázium tanáraként francia nyelvet tanított. 1872-ben a bp-i kereskedelmi és iparkamara fordítója, 1874 elején a bp.-i II. kerületi állami főreáliskola helyettes tanára, ősszel újra a halasi gimnázium tanára lett, és itt 1876-ig tanított. 1878- ban került vissza a bp.-i kereskedelmi és iparkamarához, tapasztalatait a kamaraévi jelentéseiben és egyes kereskedelmi és ipari kérdésekről a kormányhoz felterjesztett leveleiben írta meg. 1879- ben bp.-i kereskedelmi akadémia segédtanára, később titkára lett. 1885-ben kinevezték a pozsonyi kereskedelmi akadémia igazgatójává. Nyugalomba vonulása után Eperjesen telepedett le. Élete során számos bölcsészeti és kereskedelmi írása jelent meg, német nyelvtankönyve a halasi gimnáziumban húsz éven át volt használatban. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 189-190.

Jónás Márton (1895 Kislibercse, Nógrád megye - Pécs 1987). Matematika-fizika szakon szerzett középiskolai tanári oklevelet 1918-ban. Még ez év őszén helyettes tanári megbízást kapott a halasi gimnáziumban. Szaktárgyait nemcsak tanította, azt tudományos téren is művelte. Mennyiségtan tankönyvét, melyet a gimnázium I-VIII. osztályai számára írt, a minisztérium is elfogadta, sok helyen ezekből a praktikusan összeállított és jól szerkesztett, logikusan felépített tankönyvekből tanulták a gimnazisták a matematikát. 1920 novemberében nevezték ki rendes tanárrá. Kinevezését az igazgató azzal indokolta, hogy „hivatását becsülettel, lelkiismeretesen és kötelességtudással végezte. Betegség miatt soha nem mulasztott. Kétéves működése alatt letette a szakvizsgát és ezzel megszerezte a tanári oklevelét.” A testület az igazgató információja és

292