Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
szülő panaszkodott neki, mocskolta őt, kurvázta, sőt pálcával megütögette.68 Más szülők is panaszt tettek, hogy velük illetlenül bánt, mocskolta, káromolta őket. Döntés: „Ha újabb panasz érkezik, elbocsátják, s helyette szelídebb magaviseletü tanítót választanak.” Csiszár Sámuel, a leányok tanítója ellen panasz érkezett, hogy a tanítási órák nagyobb részét a piacon tölti el. Ettől eltiltják.69 Csiszár Sámuel és Pál István, a lányok tanítói „hivatali kötelességüknek meg nem felelve annyira hanyagul veszik hivatalukat, tanításuk módját, hogy az elibük járó leány gyermekek nagy tökéletlenséggel végzik előttük tanulásuk oskolai folyamatát. Mindketten előállíttatván, oly keményen megintettek, hogy ha a most következő 1/4 év lefolyta alatt nem igyekeznek a köz várakozásának megfelelni, jövő Szent György nappal más tanítókról kénytelen az egyházi elöljáróság gondoskodni.”70 A tanítók fegyelmi ügyeit nem túl szigorúan ítélte meg a felettes hatóság. Egy kis italozás, hanyagság, a tanulók testi fenyítése bocsánatos bűnnek számított. A tanulók fegyelmezetlenségét, az iskolai törvények megszegését szigorúan bírálták el, s kedvezmények megvonásával, súlyos büntetéssel, esetenként kizárással torolták meg. Az iskolai törvények nem csak a tanítási időre, de a nap minden időszakára megszabták az iskolai élet rendjét, a tanulók magatartási szabályait. A középfok osztályaiban a nyelvhasználatot is szabályozták. Az iskolában az érintkezés nyelve a latin volt. A tanítás is latin nyelven történt. Amennyiben a diák a foglalkozásokon magyarul megszólalt, büntetést kapott. Ez a szabály a múlt század első évtizedéig fennmaradt, és csak fokozatosan történt a magyar nyelv használatának engedélyezése. Tilos volt a káromkodás, a trágár beszéd. Szabályok írták elő az egyházi rendezvényeken való részvételt és az ottani magatartást. Tiltották a szeszes ital fogyasztását, a nótázást, zenélést, mulatozást. Az iskolai törvények megszegőit büntették. Ennek enyhébb fokozata a dorgálás és a megintés volt. Súlyosabb esetben botozást is alkalmaztak. Több órás bezárás, éhezte- tés is szerepelt a büntetési fokozatok között. Kedvezmények megvonását és végső soron a kizárást is alkalmazták. A kárt okozóknak a büntetésen kívül meg kellett fizetniük ajavítás, helyreállítás költségeit is. Vajda János és Pákái József gimnáziumi alumniumon lakó tanulókat 6 vesszőütésre és 24 órai kenyéren és vízen való elzárásra ítélték, mert az egyik gazda kerítését megrongálták.71 Borovszky, Bikádi, Szentpéteri kintlakó gimnazisták a „Dalló kocsmába mentek és fonó házakba jártak.” Tettükért 24 órára bezárattak. Azok, akik tudtak tettükről, dorgálásban részesültek.72 Jurászik Lajos kecskeméti származású tanuló csúnya hangnemű levelet írt Hollós Sándor tanulónak. „Jurászik minden kedvezménytől megvonatik, jótéteményben nem részesülhet.” 73 „Az oskolai év lefolyásával nem kis botránkozással tapasztaltuk, hogy különösen a külföldi (vidéki) tanulók szüleik tudta és akaratja nélkül tetemes adósságokat szereznek.” A tanulók pénzét ellenőrizni kell, s a szülők engedélye nélkül iskolán kívül senkivel sem barátkozhatnak.74 Búza András és Bibó Imre gyertyát loptak. Azt vonakodtak elismerni. 12 órára elzárták, az iskolai étkezésből kizárták őket. Búza Imrének az okozott kárt is meg kellett téríteni.75 A gimnáziumban alkalmazott két tanítóval szemben sem támasztottak magas követelményeket. Nyilvánvalóan náluk a latin nyelv ismerete fontos előfeltétel volt. 29
