Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
19, 1919-20. Dr. Gszelmann: Országgyűlési Képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945. (Kézirat) 1983. Kiskunhalas Almanach 2002.85. Fazekas József 1835. március 4-én született. Nagykőrösön végzett a református tanítóképzőben. 1857. október 1-jén kezdett el dolgozni Kiskunhalason, a református egyház elemi iskolájában. 1870-ben a községi elemi iskola tanítója lett. 1897- ben, 40 évi tanítói munka után ment nyugdíjba. Évi 400 forint nyugdíjat kapott. Az iskolaszék elismerésre méltó munkásságáért felsőbb kitüntetésre javasolta, de azt nem kapta meg. 40 éves tanítói jubileuma alkalmából fényes városi ünnepséget szerveztek. Ez alkalommal fényképes tabló is készült. Az ünnepeltet tanítótársai körében középütt helyezték el. 1900. október 29-én halt meg. Sírja a régi református temetőben van. Forrás: Gszelmann Á.: Elemi oktatás kiskunhalason 1998. 94-95. Földi János (Nagyszalonta, 1755 1801) orvos, természettudós, költő, nyelvész. Középiskoláit nagy nélkülözések árán Debrecenben a református kollégiumban, felsőbb tanulmányait Pesten végezte el. 1781-1783 között a halasi református iskola rektor professzora volt. Halasi működése idejéből fennmaradt Péter István úr névnapjára írt verses felköszöntője, Thorma és Pázsit nevű lányokról egy-egy verse. Szatmár város, majd a Hajdú Kerület orvosa lett. A természet világát több kötetben kívánta feldolgozni, de csak az első rész készült el. Irodalmi tehetségével elnyerte Kazinczy barátságát. Fő müvei: Az állatok országa (1801); Rövid kritika és rajzolat a magyar fiivésztudományról (1801); Versei (1910). Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 174. Franki Áron dr. Orvos. A gimnázium iskolaorvosa. 1919 és 1937 között tanította az egészségtan tantárgyat a 7. osztályban. Egész életében nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy a gimnáziumban taníthatott. A munkájáért kapott tiszteletdíjat mindig visszajuttatta az iskolának, hogy abból diákokat jutalmazhassanak. Feleségével együtt a holocaust áldozata lett. Forrás: Gimn. Értesítő 1936-1937. Fridrich Lajos (Kiskunhalas, 1885. júl. 20. - Kiskunhalas, 1962. nov. 14.) gépészmérnök. Szülei: Fridrich Alajos ügyvéd és Péter Ilona. Középiskolai tanulmányait helyben, a református főgimnáziumban végezte, 1904-ben érettségizett. A Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karán szerezte diplomáját 1908-ban. Széleskörű érdeklődése volt. A villamosság, energia hálózatok, rádiózás, gépmodellek, gőzgépek, csillagászat, építészet, zene és a sport is foglalkoztatta. Anyanyelvi szinten beszélt németül, kiválóan csellózott. Alkotó fantáziáját igazolja a sok, általa készített gépmo- dell, csillagászati távcső, elektromos mérőműszer. Otthonában már diákkorában elektromos műszerekből, cikkekből műhelyt alakított ki, később villamossági vállalatot létesített és üzletet nyitott a ref. templommal szemben. Alkalmazottaival a lakások villamosítását vállalta, alkatrészeket, csillárokat, rádiókat árult, utóbbiakat javította is. 1909-17 között a Halas Villamossági Rt. vezető mérnöke volt. Obecsén villamos erőművet tervezett. Az 1930-as években a Halasi Kereskedelmi Bank elnöke lett. Nagyvonalú jótékonykodása folytán a ref. gimnáziumnak 1909- ben, majd 1941 és 1944 között nagy értékű műszereket, alkatrészeket, berendezéseket adományozott, ingyen javította a fizikai szertár berendezéseit. 1944 után üzlete megszűnt, birtokait felosztották, lakásából kitelepítették, s nagyon szűkös anyagi helyzetbe került. Ekkor hívta meg a gimnázium oktatónak. A gimnáziumban 1952-től kezdve tanított fizikát, sok tehetséges tanítványa az ő hatására indult el a műszaki pályán. Felesége Fleckenstein Mária volt, aki 1944-ig a helyi Vöröskereszt elnöke volt. Gyermekük nem született. 1962-ben halt meg, a gimnázium aulájában ravatalozták fel. Sírja a katolikus temetőben található. A gimnázium fizikaszertárát halálának első évfordulóján róla nevezték el. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.174. Fülöp Sándor (Pacsér, 1876. dec. 4. - Kiskunhalas, 1923. ápr. 3.) tanár. Középiskoláit az újverbászi és a kiskunhalasi gimnáziumokban végezte, s mint első alapvizsgás tanárjelölt 1899- ben alkalmazta a fenntartó testület a kiskunhalasi ref. gimnáziumnál segéd- tanárnak, és itt működött mint tanár is egészen haláláig. 1904-ben főmunkatársa volt a Kiskunság című hetilapnak, s számos cikke és költeménye jelent meg a lapokban. Az első világháború alatt tanított a nagyváradi és pécsi hadapród iskolákban, végül a Ludovika Akadémián. Fő munkái: A halasi Kurucz szobor (Pataky Dezsővel, Halas 1904); Korda Imre. Életrajz az 1913-14. évi halasi gimná288
